Életünk, 1977 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 6. szám - Pusztay János: A mari irodalomtörténet vázlata
regénye, O. Sabdar „Egy asszony útja”, a maiak közül Juzökajn „Ősök hegye” és „Medvebarlang” c. munkái tartoznak a vonulat legjelesebb alkotásai közé. A mari irodalom sok tekintetben tükrözi történetében, sorsában a többi kis nép irodalmát is. Nem egészen egy évszázad alatt egyenletesen jó színvonalú irodalmat megteremteni eléggé nehéz. Még a jelentős támogatás, mely mind anyagi, mind erkölcsi, s más irodalmak termékenyítő hatása ellenére sem sikerül. Józanul gondolkodva nem is várhatunk el kimagasló eredményeket. Az elmarasztaló előítéleteket azonban félre kell tennünk, mert mindezen kis, fiatal írásbeliségű irodalmaknak is vannak figyelemre méltó alkotásai. Ugyanakkor az előítéletek ellen való küzdelem s a szakmaszeretet kiváltotta szuperlativuszos viszonyulás eme irodalmakhoz éppen olyan káros lehet, mint valami túlzottan tartózkodó, sok esetben sznobizmusból fakadó ellenérzés. Az objektív ítélethozatal, a tárgyilagos hangú elemzés teszi csupán lehetővé, hogy meglássuk e kis irodalmak valódi értékeit. Nyilván kevesebb a világ irodalmát valóban gazdagító művek száma, mint esetleg szakmai elfogultságból azit szeretnénk, de annál több, mint amit a tények nem kellő ismeretéből fakadó ellenérzés elismer vagy elképzel. A mari irodalom legszínvonalasabb korszakát a 30-as évek alkották. Csavajn, Sketan, Sabdar egyes prózai és drámai művei, Muhin, Mikaj, Ipaj néhány verse jelenti a mari irodalom csúcspontját. A mintegy két-három évtizedes stagnálás után megint lehet találni a 'szürkeségből kiemelkedő alkotókat. Kazakov és Kolumb kívánkozik a lírában az első helyre, míg a prózában Kim Vaszin, Juzökajn és Koszorotov. A dráma, bár mennyiségi tekintetben talán a leggazdagabb műfaja a mari irodalomnak, Csavajn és Sketan után nagyon kevés eredeti alkotóval dicsekedhet. Nyikolajev egy-egy műve, néha Árban, Volkov és Korsunov egy-egy drámája jelent valóban minőségi, művészeti gazdagodást. Az utóbbi néhány esztendő irodalmának kedvező jelenségei (Kolumb, Juzökajn, Gorohov, Korsunov alkotásai) azzal kecsegtetnek, h.ogy a mari irodalom megindult a felemelkedés útján. * A mai mari irodalmi élet a fellendülés jegyeit viseli magán. A kiadói viszonyok kedvezőek. A Joskar-Olában működő Mari Könyvkiadó évről-évre szép számban bocsát ki mind mariul, mind oroszul szépirodalmi munkákat. Az irodalmi élet legfontosabb fóruma a kéthavonta mari nyelven megjelenő Oncsöko (Előre) (13 000 példány). A modern kortársi mari irodalom alkotásainak közlése mellett a folyóirat lapjain élénk kritikai élet is zajlik. Az irodalmi alkotásoknak és a kritikáknak rendszeresen helyt ad a heti hat alkalommal megjelenő mari nyelvű napilap, a Marij Kommuna, valamint a kéthetente napvilágot látó, még a harmincas években alapított ifjúsági lap, a Jamde lij (Légy kész) is. Az irodalmi élet folytonossága biztosítva van. A Joskar-Olai Állami Egyetem és a Pedagógiai Főiskola diákjai közül szép számmal kerülnek ki irodalmat művelők. Többüknek jelenitek meg versei mari nyelvű lapokban, vagy az Oncsökoban, sőt némelyüknek, mint pl. az egyetemista Albertina Ivanovnának, önálló kötete is. Az irodalmi életet a Mari Írószövetség irányítja. A Szövetség 33 tagot és 551
