Életünk, 1977 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 6. szám - Pusztay János: A mari irodalomtörténet vázlata
(több, mint száz írót egyesít. A mari írók közül többen tagjai a Szovjet írószövetségnek is, mint M. Kazakov, Kim Vaszin, A Juzökajn, a nemrég elhunyt V. Kolumb és mások. * Rendszeres irodalomtörténeti kutatások természetszerűleg csak az utóbbi egy-kéit évtizedben kezdődhettek meg, amikor egyszerűen már volt mit kutatni, illetve az elemzéshez szükséges distancia létrejött. A mari irodalomkutatás a Mari Nyelv-, Irodalom- és Történettudományi Intézet, és az Egyetem keretén belül valósul meg. Az eddigi egyetlen mari irodalomtörténet az intézet gondozásában jelent meg, Ocserki istorii marijskoj literaturi I. címmel, egy szerzőkollektíva munkájának eredményéképpen 1963-ban 424 lapon. (A II. kötet a mari irodalom néhány kiemelkedő alakjáról írt pályaképeket tartalmaz.) Az irodalomtörténeti összefoglalás mellett az utóbbi időben jelentek meg kismonográfiák a mari irodalom legjelentősebb alakjairól. Néhány ezek közül: Poezija M. Kazakova (Kazakov költészete), N. Kadikovtól (1960, 112 lap), a mari kultúra legegyetemesebb, legsokoldalúbb alakjáról, a polihisztor V. Vasziljev- ről egy munkaközösség által írt kötet (1974, 96 lap), a mai mari irodalom legjelentősebb esszéistájáról, kultúr- és irodalomtörténészéről és kiemelkedő írójáról a mai mari irodalomtörténész generáció egyik legtehetségesebb alakja A. Alekszandrov írt (1975, 107 lap), S. Csernih a mari irodalom egyik klasszikusának, Sketannak publicisztikájáról (1966), majd egész alkotó életútjáról (1969) írt monográfiája után a mari irodalom másik jelentős klasszikusáról, O. Sabdarról adott ki könyvet (1975, 175 lap), a mari verselés fejlődését mutatja be a népköltészettől kezdve a 30-as évek lírájáig N. Kuturov könyve (1976, 119 lap), a mari irodalom kutatói számára nélkülözhetetlen fontosságú irodalmi kalauzt adott ki A. Alekszandrov és Kim Vaszin Piszatyeli Marijskoj ASzSzR (A Mari ASzSzR írói) címmel (1976, 367 lap), mely közel kétszáz mari írót, költőt és irodalomtörténészt, kritikust mutat be, rövid életrajzzal, életművük vázlatos áttekintésével, munkásságuk és a belőlük készült fordítások bibliográfiai hitelességű közlésével; itt kell megemlíteni az alapvetően nyelvész I. Ivanov legutóbbi munkáját, a mari irodalmi nyelv történetéről írt könyvét, mely — témájából fakadóan — sokat foglalkozik az irodalommal is. MARI SZÉPIRODALOM ÉS NÉPKÖLTÉSZET MAGYARUL: — Forrás. Novellaanitalógi.a. Vál. Erdődi József. — Képes Géza: Napiéi és éjfél. (Népköltészet) — Buda Ferenc: Varázsénak. Forrás Könyvek I. (Népköltészet) — Tiszatáj 1972/2. összeáll. Domokos Péter. — Medveének. Viái. Domokos, Péter. — Életünk, 1975/6. 552