Életünk, 1977 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 6. szám - Simonffy András: Anyám naplója - 1944

tos. Rejtély, de ne feszegessük. — Egyszóval én itt vagyok két bús lovagom társaságában, s tolom a napokat. Homonnait már kétszer is elvitték rövidebb útra, de hamarosan visszatért. Alszom, eszem, olvasok hat napja, s egyre többet gondolok a gyermekeimre . ..

Ma reggel a kis Berk ovi ts járt bent nálunk, pár napig távol volt, találkozott Ernővel, hozott tőle üdvözletét, „Budapest közelében egy házban vannak”, jól érzik magukat, és dolgoznak. Budapest maga füstöl, lángol s csúnya harcok dúlnak. Még egy pár nap, és egészen meg lesz tisztítva. Tömegesen jönnek át katonák, civilek, és borzalmakat mesélnek. Tizenötödike tájára tippelik itt a mi Pestre költözésünket. Jaj, de nagyon messze van még az! Addigra végképp öndugámba dőlök ...

Még egy érdekesség! A Brünnben működő Budapesti Rádió ocsmány hazugságnak minősíti a két parlamenter lelövéséről terjesztett híreket. Egészen jellemző. Továbbá ígéri hat felszabadító német páncélos hadosztály Budapestre érkezését. Hát csak el ne késsenek!

(A napló itt megszakad)

517