Életünk, 1977 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1977 / 4. szám - TANULMÁNY - Ágostházi László: Műemléki együttesek védelme falun
a rendeltetést, a lakók számát, és és vizsgáltuk azt is, hogy az épület idegenforgalmi vagy közösségi célra alkalmas-e. E feltáró, adatgyűjtő munka során igen sok középkori épületrészt és számtalan értékes berendezést (pl. szőlőprést) is regisztráltunk. Az adatgyűjtés után felmértük a Fő utca értékes szakaszának minden homlokzatát s utcaképi rajzban ábrázoltuk azt. Kutatómunkánk során már meg tudtuk határozni azokat az épületeket, melyek jellegzetességeik miatt részletesebb felmérésre javasolhatóak. Ezek közül két lakóház és az egykori fogadó felmérését el is végeztük. Időközben dr. Domonkos Ottó elkészítette a település történeti összefoglalóját, és dr. Vargha László a néprajzi-fejlődéstörténeti leírást. Vargha Lászlóval közös helyszíni bejárásaink során meg tudtuk határozni egyrészt az egyedileg védendő épületeket, objektumokat, kialakult a védendő épületcsoportok, együttesek sora is és körülhatárolhatóvá vált a településnek azon része, mely műemléki védett területként egészében védelemre javasolható volt. Munkánk során a legtöbb gondot az utcaképi anomáliák korrekciójára vonatkozó javaslat kialakítása okozta. A meglevő állapot felrajzolt utcaképei tulajdonképpen már kijelölték azokat a tennivalókat, melyek a helyreállításhoz szükségesek. Segítségünkre voltak archív fényképek is. Könnyen meg lehetett határozni, hogy az oromfalakat vissza kell állítani, a hármasablakok helyett az osztott üvegezésű két homlokzati ablak illik az épületekhez, hogy a vaskapus nyerskő kerítések helyett az íves fakapuk és kőkeretelésű gyalogbejárók szebbek. Az, hogy a színes sávokkal tagolt csillámporos vakolatok és a fekete-fehér csempékkel szegélyezett ablakok helyett a fehérre meszelt vakolt homlokzat a szebb, egy percig sem lehetett kétséges. A korrekciós javaslat készítése közben mégis állandó problémát okozott, hogy a javasolt intézkedések, mintha az élet, a községben lakók igénye, ízlése ellen hatnának. Ügy tűnt, hogy a korszerű vagy a mindenki által követett helyett valami túlhaladottat, valami ósdit, visszahozhatatlant akarnánk. Saját magunkkal is súlyosan vitáznunk kellett. Két döntő ok mégis azt bizonyította, hogy lehet jó megoldást találni. Az egyik az volt, hogy az adatgyűjtés során számtalan olyan épületben jártunk, ahol korszerűen berendezett, összkomfortos, minden mai igényt kielégítő lakást találtunk a régi épület keretein, adottságain belül. Az élet bizonyította ezeknél, hogy jó ízléssel, igényességgel és a falu építészeti hagyományai iránti tisztelettel lehet kifogástalan lakáskultúrát teremteni Fertőrákoson is. — A másik tényező az a vizsgálat volt, melyet az ablakfelületek ügyében végeztünk. Kiderült, hogy a két kisebb ablak helyett elhelyezett hármasablak legtöbb helyen csak divatcikk, hiszen a redőny állandóan le van eresztve, vagy ami még rosszabb, a belső ablakon csomagolópapír van: „mert kifakul a bútorhuzat”!! így az új ablakon még annyi fény sem jöhet be, mint a helyéből kibontott két utcai és az udvar felől befalazott harmadik egykoriin! A műemléki, építészeti és idegenforgalmi rekonstrukciós javaslattal jóformán párhuzamosan készült a település általános rendezési terve is. Ez utóbbi készítője, Szabó Leventéné, a soproni tervező irodából igen körültekintően, lelküsmeretesen vette át mindazt, amit a rekonstrukciós terv javasolt, sőt az általános tervek t rtal- mi követelményeit messze túlhaladó részletességgel szabályozta például a létesíthető új épületek méreteit, formai megjelenését, homlokzati felületkezelését, tömegalakítását, de kitért olyan kérdésekre is, mint például a kastélyban elhelyezett, nem oda illő intézmények kihelyezése. A tervekben tehát teljes az összhang. Sőt! Fertőrákos példája cáfolni látszik sokak szkeptikus kijelentését, hogy a különféle rendezési terveknek kevés eredménye van. Itt ugyanis a rekonstrukciós terv és az általános terv elkészülte után alig három éven belül a javasolt védelem törvényes formát is kapott: a község meghatározott területét műemléki jelentőségű területté nyilvánították. Teljes a győzelem, nyilván semmi akadálya nem lehet a település megmentésének. S mégis! Mit láthatunk nap mint nap a faluban: bontanak, átépítenek, módosítják az utcaképet, átalakítják a védett épületeket. 365
