Életünk, 1977 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 4. szám - TANULMÁNY - Ágostházi László: Műemléki együttesek védelme falun

A falusi műemléki jelentőségű területek közül Hollókő és Tihany védelme 1972-ben, Szigligeté, Csongrádé és Fertőrákosé pedig az elmúlt évben kapott törvényes, tehát mindenkit kötelező támogatást. A törvényes védelem e településrészeken egyebek közt az építészeti-városképi értékek megőrzését kívánja biztosítani.

Engedjék meg, hogy elmondjam, mi történt Fertőrákoson a faluképi értékek megőrzésének területén, a törvényes védelmet megelőzően, s mi történik ma.

A település középkori eredetű: oklevelek először a XIII. században említik. Első temploma hasonló korú. A fejlődésnek két lényeges motívuma volt a középkorban: a fertői halászat és a Fertő-menti kereskedelmi útvonal. Jelentős szerepe volt mindig a kőfejtésnek is: ismert tény, hogy már a rómaiak is művelték bányáit s később a környék építkezéseit jó anyaggal látták el innen még a XVIII-XIX. század során is. A győri püspökök állandó birtoka a falu, s különösen Győr török hódoltsága korában jut e réven fontos szerephez mint püspöki székhely. 1582-től mezőváros, vásártartási joggal. A török 1683-ba.n szinte teljesen elpusztítja, s ezután történik német ajkú lakossággal való újratelepítése. Mai építészeti arculatát az 1843- ban tombolt tűzvész után nyerte.

Kora-középkori morfológiai fejlődésének két fázisára dr. Vargha László világított rá, amikor kimutatta, hogy a település magja a mai főutca kisebb orsó-szerű bővületé- nél volt, ahol egy lényegében halmaz-település jött létre az erődített udvarház körül, kiterjedve a patak túloldalára is. A Fő utca másik, nagyobb bővülete — mely a mezőváros vásárainak is helyt adhatott — még a 16. század előtt jött létre a gazdagodófejlődő település nyugatra tolódó központjaként. Fertőrákos az egyetlen egykori mezővárosaink között, melynek központját körülvevő, középkori eredetű városfalai még ma is állnak. E falak igen határozottan zárták le az egyutcás települést észak és dél felől. Ezt a mesterséges védelmet egykor a természeti adottságok egészítették ki: keleti irányból a Fertő tó mocsaras partjai, nyugatról a Rákos patak völgyére leszakadó sziklameredek nyújtott további biztosítékot váratlan támadások ellen. Értékes építésmód: a keleti és nyugati oldalon a telekvégeket pajták sora is biztosítja még.

A Fő utca jellegzetes, oromzatos homlokzatú, fésűs, oldalhatáron álló beépítése a település városfalai között szükségszerűen létrejövő elaprózódás eredményeként alakult ki. Az utcai telekhosszak 8—15 m között változnak, míg a telkek mélysége — főleg a Fertő felőli oldalon — ennek 15—20 szorosát is eléri. Ez a tulajdonképpen a középkorig visszanyúló beépítési rendszer határozta meg az utcaképet.

Ilyen fejlődés eredményeként alakultak ki a település jellegzetes vonásai:

— az oldalhatáron álló, oromfalas beépítés, mely az idővel egymás mögé sorolódó lakóház-egységekkel szinte utca-szerűvé formálta a keskeny telkeket,

— a városfalakból és a pajták sorából álló sajátos védelmi berendezkedés,

— a Fő utca oromfalas, általában kétablakos, kapukkal és kerítésfalakkal ösz- szefogott házsorai,

— néhány egyéni jellegzetességű épületegyüttes, és végül

— a falukép néhány igen fontos apró eleme, mint a szobrok, az öntöttvas húzós kutak, hidak-átereszek, s nem utolsó sorban az épületek architektonikus jellegzetességei.

Ezek voltak azok a motívumok, amelyek Fertőrákos „műemléki, építészeti és idegenforgalmi rekonstrukciós javaslata” elkészítésekor elsődlegesen előtérbe kerültek, mint védendő elemek.

Javaslati tervünk — mint címe is utal erre — hármas célt kívánt elérni:

— a falu építészeti, faluképi értékeinek feltárása, számbavétele,

— javaslattétel az építészeti és faluképi értékek megóvása érdekében szükséges hatósági, illetve helyreállításukhoz szükséges műszaki tennivalókra,

— az idegenforgalmi célra hasznosítható épületek számbavétele s hasznosításukra javaslat készítése.

E célkitűzések megközelítésére a falu könnyen körülhatárolható központi területén belül minden portát számbavettünk, s az épületek és építmények adatait kérdőívszerű adatlapokon rögzítettük. A számbavétel során alaprajzi vázlatok készültek az épületekről, feljegyeztük az építés idejére utaló adatokat, a műszaki állapotot,

364