Életünk, 1977 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 3. szám - TANULMÁNY - Kissné Nagypál Judit: Műemlékvédelmünk eredményei és gondjai Sopronban

Sopron átvezetése, telekosztása, házainak horizontális és vertikális arányai, épü­leteinek zöme középkori eredetre vallott és a későbbi évszázadok átformáló hozzáté­tele: a barokk homlokzatok, toszkán-oszlopos-árkádíves belső udvarok megőrizték, s tovább gazdagították ezt az egészen sajátos atmoszférájú városegyüttest. A századfordulói városalakító erők nyomai itt is fellelhetők, és a világ- háborús bombázások szintén épületveszteséggel jártak. Mindezek mennyisége éppen eléri azt a határt, melynél még a történeti városkép élménye dominál, többé-ke- vésbé az érintetlenség illúzióját keltve. Minden további bontás azonban az ország e páratlan és pótolhatatlan történeti egységének feladását jelentené, tehát azt, amitől valójában Sopron = Sopronnal! Érthető tehát, hogy ezt a törekvést min­den erőnkkel megakadályoztuk. Műemléki szempontjaink mellett a korábbi évek helyreállítási — sőt bontási tapasztalatai s mindezek pénzügyi s szerkezeti konzekvenciái is a megtartás irányába mutattak. E műszaki indokok egzaktabb tényei az előzőeknél is nagyobb hatással védhették a fenyegetett műemlékeket. A történeti városmagban ugyanis az épületek szerkezeti-statisztikai összefüggésben állanak egymással (gyakran közös tűzfallal, bol­tozati oldal- és ellennyomások kiegyensúlyozásával stb.), és súlyos, a megtartandó épület létét is veszélyeztető kihatásai lehetnek egy-egy belebontásnak. Emlékezzünk két értékes műemlékünkre: a háborús sérült Gyóni és Lunkányi házra, melyeknél ma már köztudott, hogy a bontási, valamint a szabadon maradó szomszédos épületek szerkezeti megfogásának költségeiből a két pótolhatatlan műemlék megmenthető lett volna. Az pedig, hogy a bontások, pusztulások nyomán támadt foghíjak pótlása mi­lyen súlyos tervezői probléma, épp e telkek beépitése is bizonyítja. Az is köztudott, hogy egyedi kivitelezésük az építkezési fajták legköltségesebbike. A város — mint már említettem — rendkívül súlyos lakásgondokkal küzd. Jo­gos — és állandóan „újratermelődő” igénylőihez képest sovány mennyiségű lakás­kontingenssel rendelkezik. Éppen ezért az elavult, nem műemléki lakóházainak el­bontására sem gondolhat. Felújítási hiteléből azok födémcserés komfort-igényű nagy felújítását is szisztematikusan és eredményesen végzi. Sopron város Tanácsa V. B. Műszaki Osztálya összehasonlító felmérést készített azonos méretű műemléki és nem műemléki lakóházak helyreállítási költségeinek alakulásáról. Átlag 10—15 százalék­kal drágább csupán a műemléképületek felújítása. Az anyagiakban ki nem fejezhető művészeti és történeti értékek mellett tehát a józan pénzügyi meggondolások is a megtartás mellett tanúskodtak. Leküzdendő akadályt jelentett kezdetben az a teljes hibás — sőt vétkes! — nézet is, mely megoldhatatlannak és feleslegesnek tartotta a műemléki lakóházak alap­rajzi korszerűsítését. Akár a korábban körülírt antiszociális körülményeibe bele- nyomorodó lakók, akár a méltatlan használatba rokkant műemlékek oldaláról vizs­gáljuk a kérdést, nem lehet kétséges a válasz. A túlzsúfolt, egészségtelen bérlemények felszámolása a város szociálpolitikai, a szakember építész-etikai szempontjából egy­aránt kötelesség; nem is szólva a helyreállítás „tárgyáról”: a műemlékről. Megmen­tésük s átmentésük el sem képzelhető a benne élők életkörülményeinek optimális ja­vítása nélkül. — O — Az érveket és ellenérveket mérlegelve, végül is az összes illetékesek a második alternatíva, tehát a megtartás mellett döntöttek. Ennek szellemében készítettük 1962, illetve 1964. években rekonstrukciós programunkat, majd tervünket. E terv a város egészét figyelembe véve mindenekelőtt városmagjának megmentését tűzte ki felada­tául. Célja nem csupán az emlékek egymásutáni helyreállítása, rehabilitása volt. Pezs­gőbb életet biztosító új tartalommal gazdagítva a városmag lassú vérkeringésének felgyorsulását is remélte. A városmag — súlyponti helyzeténél fogva — változatlanul közigazgatási és kul­turális centrum marad. A város rekonstrukciója nyomán kibontakozó művészeti-tör­téneti értékei egyre több látogatót vonzanak. Az idegenforgalom kulturális kielégí­tése aránylag nem nagy beruházással megoldható. Igényes vendégházak, intim han­257

Next

/
Thumbnails
Contents