Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 1. szám - SZEMLE - Tüskés Tibor: Kende Sándor: Furcsa lány
Kende Sándor: Furcsa lány Különös felépítésű, szokatlan szerkesztésű kötet a Kende Sándoré. A könyv nagyobbik részét, az első 233 oldalt egyetlen regény tölti ki; aztán a két önálló elbeszélés következik, két arcképvázlat „a regény előtörténetéből”, 1972-es, illetve 1973-as keltezéssel. A könyv tehát arra ad alkalmat, hogy az író alkotó- műhelyébe pillantsunk, egy regény genezisének, alakulásának-formálódásának a tanúi legyünk, szemlélői annak a folyamatnak, melynek során az író az önálló novelláktól a kész regény kidolgozásáig jutott el. Járjuk hát be mi is ezt az utat! Az 1972-ben írott Furcsa lány című elbeszélésében tulajdonképpen már minden „együtt van”, ami a regényben föl lelhető. Utólag, a regény ismeretében akár úgy is fölfoghatjuk az elbeszélést, mint a regény szinopszisát. (Az írás annakidején önálló elbeszélésként is helyt állt.) Az írás a „furcsa lány” belső monológja: ez az előadási mód, illetve ábrázolási technika — változó nézőpontból alkalmazva —■ érvényesül majd a regényben is. A regény szereplői is „bemutatkoznak” már az elbeszélésben: a „furcsa lány” anyja, apja, nővére és az apa második felesége. Csupán a két férfi hiányzik az elbeszélésből (ők a másik novellában szerepelnek majd), s a nyújtott, tágabb időhatár. A Furcsa lány című elbeszélés cselekménye a deportálás, a zsidóüldözés idején játszódik, közvetlenül a felszabadulás előtti „pillanatban”: a novella tulajdonképpen nem is a „furcsa lány”-ról, hanem a mostohaanya elhurcolásáról és a nővér tragikus haláláról: öngyilkosságáról szól. Az 1973-as novella, a Hihetetlen történet ugyancsak emlékező írás, belső monológ, de nem a „furcsa lány”, hanem a férfi visszaemlékezése. Itt a lányt Ibinek hívják, s az emlékező férfi mellett egy másik férfi is szerepel, az olasz követségi tanácsos. A „hihetetlen történet” annyi, hogy a novella hőse, az emlékező férfi, aki a második világháború idején Ibiéknél rejtőzködő katona- szökevény, a háború után tizenöt évvel, Rómában találkozik hajdani szerelmével, aki akkor már két gyerek anyja és a hajdani rivális, az olasz követségi tanácsos felesége. A novella a múlt emlékeit és a jelen valóságát szembesítik a két történelmi szituáció különbségét villantja föl egyéni emberi sorsok tükrében. Kende Sándor a Furcsa lány-bari (most már a regényről van szó) ennek: a két elbeszélésnek a cselekményvázát, hőseit és idősíkjait fogta egységbe. A történet a második világháború előtti években kezdődik, s 1965 körül ér véget.. Szereplői közt ott találjuk a „furcsa lány”-t, Médit, az apát, az anyát, a nővért, Hédit, az apa második feleségét, valamint Hanga Miklóst, a fiút s az 85szemle
