Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 1. szám - TANULMÁNY - Gutter József: A korszerű szocialista műveltség struktúrájáról
értelemben vett alapműveltség fogja adni az életbe való „belépőt”, hanem sokkal inkább, a középiskolainak megfelelő képzettség. Erre utalást találunk az MSZMP KB oktatáspolitikai határozatában is: „Meg kell vizsgálni, hogy perspektívában szükséges-e az alsó fokú oktatás időtartamának növelése.”17 Erdey- Grúz Tibor pedig így teszi fel a kérdést: ,,. . . Nem lenne-e indokolt az általános iskolát — kulturális forradalmunk e nagy vívmányát egy-két évvel meghossza- bítani, hogy megalapozottabb általános műveltséget nyújthasson?”18 Az oktatáspolitikai határozatban a tartalmi korszerűsítéssel kapcsolatban megjelölt feladatok egyik legfőbb problémája is az, hogy az általános műveltséget összhangba hozzuk a korszerű szakmai képzés és a szocialista nevelés követelményeivel, a modem honvédelem, a szocialista demokratizmus és élet- színvonal növekedésével éppúgy, mint a termelés szükségleteivel. A tudományos-technikai forradalom térhódításával mindinkább integrálódnak a termelési folyamatok, amelyek felszántják a szakmák hagyományos képét és megváltoztatják tartalmát, a fizikai erőkifejtést egyre inkább az idegiszellemi megterhelés váltja fel, a manuális készségek primátusát pedig az általános műveltségen alapuló áttekintőképesség veszi át. Közvetlenül a tudományos eredményeire épülő, vagy azokhoz közel álló szakmákat széles általános műveltség nélkül már ma sem lehet elsajátítani és gyakorolni. „Napjainkban az általános műveltségnek nemcsak a munkások szakmai képzésének alapjául, hanem a szakképzettség legfontosabb részévé kell válnia, (kiemelés tőlem — G. J.) . . . Az önálló gondolkodás, a logikai elemzőkászség, az általános orientáció képesség sem alacsonyabb fokon szükséges a termelés szemponjából, mint a gyorsan elavuló szakmai készségek.. ,”1!1 — írja V. Zsamics. „A szakmai oktatás rendszerében mind nagyobb szerephez jut az alapos általános műveltség mint a szakképzés hatékonyságát fokozó előképzés”20 — állapította meg a hazai V. Nevelési Kongresszus. A széles körű általános műveltség szerepének növekedése a szakmák elsajátításában és továbbfejlesztésükben, tartalmuk intellek- tualizálódása és megváltozása azt jelenti, hogy a korszerű szakműveltség sem más, mint az általános műveltség kiegészítése és alkalmazási területe. A szakműveltség a műveltségünk legmozgékonyabb ugyanakkor a legkonzervatívabb eleme. Mindez nem azt jelenti, hogy a szakműveltségnek nincs jövője, vagy akár lebecsülhetnénk a szerepét. Ellenkezőleg. Az általános műveltség maga is a különböző szakirányú ismeretek elemeiből áll. Másfelől a munkamegosztás és a tudományok további differenciálódásával a foglalkozások is specializálódnak, következésképpen a szaktudás szerepe is növekszik. Csupán arról van szó, hogy tartalmuk megváltozik, mozgásuk pedig új ritmust vesz fel. A munkamegosztást a szocialista-kommunista társadalom sem szünteti meg — csupán az egyszsrsmindenkorra adott jellegét oldja fel —, a társadalomban mindig is lesznek különböző speciális tevékenységformák. Ezért a korszerű műveltségiben az általános műveltségnek bizonyos irányban vagy irányokban elmélyített szaktudással, s ennek megfelelően a személyiség sokoldalúságának pedig meghatározott „egyoldalúsággal” kell párosulnia. Az oktatáspolitikai határozat is rámutat az általánosan képző iskolákban az általános és a speciális képzés — népgazdaság fejlődő szükségleteinek megfelelő — összekapcsolásának fontosságára. Ezért sürgeti az általános iskolákban a pályairányítási tevékenység és a szakköri munka javítását. „Az általános iskola pályairányítási tevékenységét az oktatási-nevelési folyamat szerves részévé kell tenni. Ennek érdekében fejleszteni kell a szakköri munkát, ki kell 75
