Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 5-6. szám - TANULMÁNY - Hekli József: Viktor Rozov
Rozov következő darabjai a Boldogság, menne vagy? (1957), az Udvarol a gyerek (1960) és az A, B, C, D ... filmforgatókönyvből készült Ketten az úton (1962) a kedvenc hősök, a „rövidnadrágosok” életének alakulását buktatókkal terhes útvesztőit exponálják, Mindegyik újabb hős Oleg Szavin, Szlava Zavarin, Vologya Fjodorov egy-egy önálló egyéniség, önálló világ. A darabok cselekménye során a felnőttek kezdik megérteni, hogy „felnőttek” a gyerekek, sőt érzelmileg teljesen kibomlottak, udvarolnak is (innen az egyik darab találó magyar címe!), s minden felnövekvő ifjúhoz más-más módon kell közeledni. A három „rövidnadrágos” közül kétségkívül Vologya Fjodorov, a Ketten az úton főhőse a legérdekesebb, ez az önmagával és 'az egész világgal elégedetlen fiatalember, a szertelen, lázadó, akiiben Rozov a világszerte agresszíven és kihívóan jelentkező kamaszi lázadásnak „a dühöngök és kócosok” lázhullámának szovjet változatát formálta meg kíméletleniül és szeretettel. Voilotgyát sok kalandon át iaz író végül is névbe viszi, de ez a megoldás 'eléggé sematikusnak, tűnik. A Központi Gyermékszínház, iamely elévülhetetlen érdemieket szerzett a Ro- zov-daraibak népszerűsítésében, 1963-ban újialbb bemutatót tartott, a vacsora előtt címmel. Bár a vígjáték cselekménye — szokás szerint — nem lép ki a lakás falad közül, ez alkalommal az író olyian bonyolult helyzetet vesz művészi vizsgálat alá, amely a személyi kultusz következményeiből fakadt. A Negyeiül család életébe ágyazva Rozov több poilitikiummal sűrített izgalmas kérdést exponált. Az író két figurára koncentrált elsősorban, Jegorovra, akit jogosan váltottak lie vezető posztjáról és Szeirjoginra, aki a dogmatikus 'nézetek jellegzetes to- vábbélője. Az előbbi bosszú ielkitusa után rájön, hogy helyesen jártak el vele szemben, s megpróbál új életet kezdeni, a másik konokul kitart maradi nézetei mellett. Az író második igazi drámája, A- lakodalom napján (1964), egy szerelmi- családi történetet ábrázol, Mihail Zabolotnij és Nyura Szalova fura egybekelését. Rozovot már régóta foglalkoztatták a kötelesség és az érzelmi vágyak egybeesésének, illetve kongruenaiáj áriak problémái. Nemegyszer megfogalmazta, milyen veszedelmes és tragikus az, ha a szív vágyakozása nem esik egybe az ember tármdalmteeitikai kötelmeivel. A darabban az újdonsült feleség, Nyura, tévedhetetlen megérzéssel rádöbbenvén arra, hogy férje, és annak ifjúkori szerelme, Klava közötti érzelmi vonzódás erősebb, miint valaha, az esküvői asztalnál hisztérikus őszinteséggel lemond Mihailről, nem akarván végleg összekapcsolni életét a szeretett, de őt nem szerető férfival. A lakodalom napján minden szereplőnek megvan a maga érdes konfliktusa, belső drámája. Az igazi főhős azonban Nyura, aki a hirtelen megváltozott érzelmi és hangulati miliőben, a lakodalom kellős közepén — ez a mű fináléja — saját kezével szakítja szét megálmodott boldogságát. Már a 60-^as években int műveiben is Rozov feltűnő vonzalmat árult el a különféle erkölcsi problémák iránt. Üjaibb darabjaiban a morális kérdésiek mellett előtérbe kerültek a lélektani konfliktusok is. A „rövidnadrágosok” mellett túlsúlyba jutattak a felnőtt, érettebb hősök. Rozov eddigi legjobb alkotásai, az óriási sókért aratott Érettségi találkozó (1967) éppen arról szól, hogy a jubileumát ünneplő iskolában egyszerre két nemzedék tart érettségi találkozót, illetve bankettet. Az író elsősorban az „öreg fiúk”-ra koncentrál, akik 25 éve érettségiztek, s negyedszázados távlatból mérik fel az emberré formálódás esztendeit, s vonnak párhuzamot mai életük és 'az érettségi vizsga korszaka között. A „negyvenesek” a váratlan találkozások, a furcsa szituációk és a kényes helyzetek során — néhány kivételtől eltekintve — rádöbbennek, hogy 'az életben nem a 505
