Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1976 / 5-6. szám - TANULMÁNY - Pusztay János: Távolabbi nyelvi kapcsolatainkról

Nagyon régen felvetették a nyelvészetben az uráli-török rokonság kérdését. A későközépkortól kezdve a divatos délibábos magyar-keleti nyelvrokonság gondolatánál jóval megalapozottabb, tudományos eljárással kidolgozott elmélet ma már több, mint egyszerű hipotézis. Ramstedt, az altáji összehasonlító nyelvtudomány megalapítója és a már Collinder 69 uráli-altáji közös etimológiát, s ezek az ún. alapszókincs körébe tartoznak.

— Ilyenek pl.:

— uráli emä ~ törökségi emä ,anya’; + koreai omi,

— finnugor kormo ?* ~ mongol gurme, gurban ,3’ «gurman),

— finnugor näke- ~ mongol neke- ,lát’, tunguz noko-, njoko- ,akar’, szándékozik’; koreai nogi-, njogi-, .nézni’,

— finnugor singere ~ tunguz sinere ,egér’, singorokon .patkány’, mandzsu singgeri ,ua’.

A 69 etimológia közül 8 az altáji nyelvcsalád valamennyi ágálban megtalálható, 38 csak a törökségdben, 38 a mongolban, 37 a tunguzban. A szavak egyharmada mind a szamojédban, mind a finnugorban megtalálható.

A jukagir nyelvet korábban az ún. paleoázsöai, vagy paleoszibériai nyelvek közé sorolták. Hovatartozásáról, eredetéről több nézet van. Lehetséges, hogy valamilyen régi, arktikus nyelv, de a legújabb kutatások közeli kapcsolatba hozzák az uráliakkal.

Valóban szembetűnő a névmások alaki hasonlósága:

— met ,én’ — pl. finn minä, lapp mon stb.,

— tét ,te’ — magyar te, lapp ton stb.,

— mit ,mi’ — mi, finn me stb.,

— tit ,ti’ — ti, finn te stb.,

— ting (töve ti-) ,az’ — finn tä(mä) stb.,

— kin ,ki’ — magyar ki, finn ken stb.

Néhány más szóegyeztetés:

— emä ~ jukagir eme ,anya’,

— käktä? ~ kit .kettő’; kit-kimmel ,húsz’,

— kungo ~ kin- .hold’x stb.

A három elmélet nem zárja ki egymást. Jelenlegi ismereteink szerint ural- altáji- jukagir közös szó 9, uráli-indoeurópai-jukagir 5, uráli-indoeurópai- altáji 5 és uráli-indoeurópai-altáji-jukagir pedig 9 van. A már említett Ramstedt az urál-altáji-indoeurópai rokonságot úgy fogja fel, mely kapcsolatnak tagjai a háromszög oldalaihoz hasonlóan illeszkednek egymáshoz. Az alábbi ábrával lehet szemléltetni e négy nyelvcsalád viszonyát: (1. külön lapon).

Egyelőre azonban e rokonsági elméleteket illetően a nyelvtudomány nem mondta ki a végső szót. Sok kérdés tisztázatlan még. Nem tudni, a ma ismert nyelvek forrásai, a rekonstruált alapnyelvek is valamilyen még ősibb aiapnyelv- re mennek-e vissza. Ha igen, úgy nem tudni, milyen volt az az alapnyalv. Ehhez a vizsgálathoz az összehasonlító nyelvészetnek még nincsenek meg a módszerei. Tisztázatlan a más nyelvcsaládok és az uráli nyelvcsalád közötti viszony rand* Valójában az alapnyelvre kolme vagy kulme alakot rekonstruálnak.

501