Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 5-6. szám - TANULMÁNY - Pusztay János: Távolabbi nyelvi kapcsolatainkról
szere. A grammatikai és a szókészleti egyezések ugyanis nélkülözik az olyan pontos, alapos elemzéseket, mint amilyeneket elvégeztek pl. az egyes indoeurópai nyelvágak (pl. a latin és a germán) között, vagy a finnugor és a szamojéd nyelvág között. Kétséglbevonini az említett nyelvcsaládok közti (hasonlóságokat, vagy akár ezekből a szorosabb értelemben vett rokonsági viszonyokra következtetni egyaránt nem volna helyes. Annál is inkább nem, mivel a legszűkebb lalapszókinos, néhány alapvető grammatikai elem esetében a rokonság körét tovább is bővíthet- nénk. Ezt tette a szovjet DoJgopolsZkij is. ö és látta a nyelvészeti elemzések nehézségét, ezért • matematikai módszerekkel operált. Kiindulási pontja a több nyelvű összevetés, mivel két nyelv esetében az egybeesések valószínűsége viszonylag magas, míg 4—5 nyelv, illetve [nyelvcsaládéban rendkívül kicsi. Hét nyelvcsaládot vet össze, .az ún. nostratikus nyelveket: indoeurópai, sémi-hamita, uráli, altáji, csukcs-kamcsadál, kartvél és sumer nyelveket. Az összehasonlított elemek száma tizenöt (az első személy; kettő; 2. személy; ki-mi; nyelv; név; szem; szív; fog; a tagadás; köröm; tetű; könny; víz; halott). Az összehasonlítást táblázatiban foglalja össze, s a véletlen egybeesés valószínűségét valamennyi vizsgált élem esetében közli. Tekintsünk eL a matematikai eljárás ismertetésétől, érjük be az eredményekkel. A 15 adat közül 13 ad 10~2 vagy még kisebb eredményt. A megfigyelt egybeesések a példák ilyen soránál nem lelhetnek a véletlen eredményei, ennek valószínűsége ugyanis kisebb, mint ÍO-20. Mivel a véletlen egybeesés valószínűsége ki van zárva, így Dolgopolszkij arra a meggyőződésre jut, hogy a felsorolt nyelvcsaládök — a sumer kivételével! — genetikai kapcsolatba hozhatók egymással. A páros összevetés gyakorlatát alkalmazva még kimutatja, hogy az uráli-indoeurópai alakok esetében a véletlen egybeesés valószínűsége 0,0002, a sémi-hamita-urálié 0,0005-nél kevesebb, urál-altájié 0,0001-nél kevesebb, a csukcs-kamcsadál-urálié 0,015-nél kevesebb, a kartvél-urálié 0,0Q2-nél kevesebb, míg a sumer-uráli viszonylatban 0,06, illetve, ha figyelembe vesszük, hogy az eme-ku nyelvi változata az ősibb (amelyben az ,én’ nga, ngae), mint az ame-sal változat ahol az ,én' me), akkor a valószínűség még nagyobb: 0,17. A genetikai rokonságot e nyelvcsaládök között célszerűbb és reálisabb az ugyancsak szovjet Andronov elmélete alapján elképzelni. Andronov a történelem előtti időkibe helyez egy bizonyos nyelvi építőanyagot, amely már a nyelvcsaládok kialakulása előtt kész, s ebből a matériából a kialakulóban levő .alapnyelvek, nyélvcsaliádok felhasználnak bizonyos mennyiséget. Innen származik az a hasonlóság, amelyet nem lehet magyarázni sem rokonsággal, sem kölcsönös egymásra hatással, sem véletlen egyezésekkel. Elméletét Andronov az alábbi ábrával szemlélteti: 502