Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1976 / 5-6. szám - TANULMÁNY - Pusztay János: Távolabbi nyelvi kapcsolatainkról

Ugyancsak összevetette az eszkimó qa-kérdőelemet (pl. qanuq ,hogyan , qana ,mikor’ [múlt], qaku ,mikor’ [jövő]) a finn fcu-névmási tővel.

Bergsland is közöl szóösszevetéseket:

— eszk. kaiét-, aleut kala-t (ahol a -í kauzatív képző) ,húz’, ,von’ ~

mordvin k’el’ens ,átgázol’, ,átkel’, lapp gallet ,au’.

— kamek ,csizma’, ,cipő’ ~ lapp gamá, mordvin k’em’e ,cipő’ stb.

Kimutat néhány grammatikai egyezést is:

uráli genitivusz -n ~ eszkimó1 relatív eset -n,

akkuzativusz -m ~ a relatív eset alternánsa -m

lokativusz -na ~ lokativusz -ni, éhből az eszközfeatározó -nek, mint ahogy a finnben is kifejezhető az eszközhatározó helyhatározóval.

A három, alaposabban tárgyalt, részletesebben kifejtett elmélet az uráli-indoeurópai, az uráli-altáji és az uráli-jukagir rokonsággal kapcsolatos.

Az uráli-indoeurópai rokonsági elmélet kapcsán a kutatók véleménye megoszlik a tekintetben, hogy az uráli (azaz a finnugor és a szamojéd együttélés) korában vagy csupán a szamojédok kiválása után kezdődött meg az érintkezés e két nyelvcsalád között. Az biztos, hogy indoeurópai jövevényszavak csupán a finnugor nyelvágban vannak. Ilyenek pl. a száz, méh, méz, árva, szarv, és mások. Ilyen jövevényszavakkal a szamojéd nyelvekben nem találkozunk.

A jövevényszavak azonban csupán az érintkezés tényét igazolják. Bj. Collin der neves svéd nyelvész azonban mind alaktani, mind szókészteti egyezéseket mutat ki, amelyek nem tehetnek másodlagos érintkezés eredményei. Col- linder ezek alapján felteszi az uráli és az indoeurópai nyelvek rokonságát. Lássuk iá bizonyítékokat:

— urálii- ~ indoeurópait- ,ez’; pl. itt, ide, innen, így, mordvin is’ta ,ugy’, enyec inoo ,ez’; latin is ,ő’, ,az’, ibi ,itt’, óind iha ,itt’;

— uráli níme- ~ indoeurópai (e)nem-, nőm- ,név’; pl. név, finn nime-; német Name stb., + jukagir niu ,ua.’;

— uráli puna----- indoeurópai pen- ,fon’; pl. örmény hanum ,sző’, litván

p

inti ,fon’, ónorvég spinna ,fon’;

— uráli ti indoeurópai te ,te’;

— finnugor jänk- ~ indoeurópai jég- ,jég’; pl. jég, finn jää; ónorvég jaki, tközépír aig;

— finnugor wetä- ~ indoeurópai ived- ,húz’, ,von’; aveszta vadayeti ,vezet’, .vonszol’, óír fedid .vezet’, litván vesti óbolgár vesti stb.

A fontosabb grammatikai egyezések közül kiemelhetjük:

— akkuzativusz -m

— egyes szám első saemélyű igeirag: ie. -mi uráli -mi,

— többes szám első személyű igerag: -me — + C-----me — + C**

— többes szám második személyű igerag: -te------te + C.

— a többesiszám egyik jele az uráli nyelvekben -i, s ugyancsak van t többesjel az idoeurópaiban is,

— az uráli alapnyelvre feltesznek egy s’ múlt idő jelet, melyet egybe lehet vetni az indoeurópai aoristos s-szével.

** C = mássalhangzó (consonens)

500