Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 5-6. szám - TANULMÁNY - Pusztay János: Távolabbi nyelvi kapcsolatainkról
PUSZTAY JÁNOS Távolabbi nyelvi kapcsolatainkról Vannak bizonyos szóegyezések és grammatikai hasonlóságok, amelyek az uráli nyelvek és más nyelvcsaládok között kimutathatók. Ezek nem magyarázhatók a véletlen egybeeséssel. Rokonságról van-e szó? Négy elméletre kell itt utalnom, az uráQi-indoeurópai, az ural-altáji, az. uráli- jukagiir, valamint az esetleges eszkimó-uráli kapcsol a tokkal összefüggő tanulmányokra. Az eszkimó-uráli kapcsolatok eleddig a legkevésbé kutatottak a felsoroltak közül. A jelenlegi ismeretek -szerint ennek van a legkevesebb valószínűsége, ibái a távolabbi rokonság feltételezésekor alapvetően módosítani kell a szűkebb értelemben (pl. finnugor-szamojéd viszonylatban) használt rokonság-fogalmat. Ezek a kapcsolatok bizonyára az uráli kariban, lazaz az i. e. IV. évezredig bezáróan alakultak ki. A paleontológiái és a régészeti kutatások igazolják, hogy az uráli korban az Ural hegység két oldalán több; nép élt, melyek különböző, genetikailag egymástól független nyelveket -beszélték. A nyelvcsaládok, az alapnyelvek kialakulása évezredekig tartott. Ez az időszak azonban jelenlegi nyelvészeti ismereteink alapján feldertthetetlen, csupán a ma is leszűrhető következtetésekre vagyunk utalva. Az e kialakulás ideje alatt egymás közelségében élő népek egyező szókészletének és grammatikájának elemei ebből a korból öröklődtek. Az uráli ősnép tehát nem volt közös nyelvű az indoeurópaiak, az altájiak, a jükagirok és az eszkimók őseivel, de reálisnak látszik az a feltevés, hogy kapcsolatban voltak ezekkel a népekkel. A legkevésbé kidolgozott elmélet az eszkimó-uráli hipotézis. Knut Bergslamd a kérdés történetének áttekintésekor alig egy-két elődöt említhet csupán. Rasmus Rask dán nyelvész még a múlt század elején az ún. szkíta nyelvek közé sorolja a grönlandit. A szkíta nyelveken a finnugor és az altáji nyelveket érti, Rask felsorol néhány egyező nyelvtani elemet és szót: — a duális jale -k — -az uráli alapnyelvben szintén -kV* — a plurálisé -t — az uráli nyelvekben is van -t többesjei; — az infinitivus jele -neq — a magyarban és a permi nyelvekben -ni.-A szavak közül megemlítem az arnaq .asszony’ ~ lapp aedne ,anya’ erne q ,fiú’ ~ magyar gyermek kína, kia ,ki’, ,aki’ ~ magyar ki, finn ken összevetéseket. Közel egy évszázaddal később C. C. Uihl-enibeck a tagadás kifejezését találta egyezőnek: eszkimó: na-, grönlandi nyelvjárási nágga, -na- a tagadó gerundium, s ez rokon lenne a magyar ne, valamint az indoeurópai ne- tagadó elemmel (pl. scio .tudok’, nescio ,nem tudok’ — latin). * V — magánhangzó (vocal) 499
