Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 5-6. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Kádár Péter: A vállalat lánya
KÁDÁR PÉTER A vállalat lánya Kilépek az irodaépületből és a gyárudvaron megérint egy virágkertészet banr- gulata. Gyönyörűen rendbentartják az udvart, akárki ránéz, azt gondolja, hogy öröm lehet dolgozni ilyen mintaszerű helyen. S ráadásul jóféle állatok terjem- genek, melyektől minden nő elmosolyodik. Egy egész drogéria készlete van minden szippantásban. Pempőlk, kenceficék, szeszek, aromák, mosás utáni illatosítok, és la legfinomabb, francia licenc alapján gyártott pipereszappan szaga keveredik. (Ilyen töménységben már szag az állat.) Először senkinek sem az jut eszébe, hogy nem1 tehet hasznos, ha az a sokféle vegyszer sűrűn a kézre csöppen ... hol vagyunk még attól! Egyelőre csak a nagy táblát látni az udvaron, mely közli, hogy dohányozni szigorúan tilos. Az álliatszergyár vegyi gyár, a vegyipar a nehéziparihoz tartozik. „Mi vagyunk a nehézipar könnyűipara” — tréfál az igazgató. Néhány perc múlva látom ‘ám, hogy a ,könnyű” jelzőt átvitt értelemben kell felfogni. Két asszony ládáikat cápel \a töltőüzemből a raktárba. Nem éppen úgy viszik, mintha toll lenne (benne. * A töltőüzem termében ötven nő üli köribe szorosan a hosszú asztalokat. Hihetetlenül szorosan. Egymáshoz préselődik a könyökük, s egyszerre mozognak a kezek, mintha közös tengelyhez kötötték volna mind. A termet húsz főre méretezhették, esetleg (harmincra. Meg sem lehet becsülni, lakkora a zsúfoltság. A mumfcásnők feje fölött, magasan, vegyszertől csöpögő csövek futnak át a memy- nyezeten. A töl t őkészülőkek csapjai mellett olajosán csordogál a lé, elárasztva és átitatva élőt-élettelent. Köröskiörül dobozhialmok. Mozdulni is nehéz, nemhogy járni! Ugyan, hogy engedhette ezt meg a tűzrendészet, a szakszervezet, a munkiásvédelem, a... 'az igazgató. Minden nap fohászkodhat, hogy ne kapjon ellenőrzést, ne tiltsák meg a további munkát. „Mióta van ez így?” — kérdezem. Nehezen értik, miért (baj, hogy nem hagyták szabadon a közlekedési utakat. „Ekkora tumultusban legalábbis vakmerőség dolgozni.” „Ó” — mondják. — „Volt ennél rosszabb isi. Most nincs itt mindenki!” Enyhén szólva. Százan vannak szülési szabadságon, gyermekgondozási segélyen. Már százan, összesen két anya jött vissza dolgozni a szülési szabadság után. A körülményeket látva nem csoda. Az igazgató számára mégis az. őszintén és szomorú arccal mondja a nagy számot. „Pedig a bölcsődét üs elintéznénk mindenkinek.” * Műszak után találkozom‘két lánnyal. Megbámulnak és azt mondja az egyik: „Ugye ez a pasi volt az üzemben? Mit gondolsz, ő lesz az új művezető?” Mert csak egy pillantásra fondülhattak hátra munka közben. A fiatal lányok közmondásos kíváncsiságát figyelembe véve ez meglepő lehet annak, aki nem tudja, 461
