Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1976 / 5-6. szám - Sarkady Sándor: Nekrológ jelen időben

Nekrológ jelen időben

(Becht Rezső, 1893—1976)

„Sopronban minden háznak van me- sélmivtalója” — írja Becht Rezső egyik feledhetetlenül szép miniatűrjében, a Soproni hangulatok-ban.

„ a Fehérló-ban Zrínyi, a költőhadvezér emeld ia vendéglátó városra a ruszti aszúval telt kupát, az evangélikus papiakban a Magyar Társaság apja, Kis János püspök ír verset Sopron tájékához, a Hosszú&oron Petőfi szidja a soproni szelet és siet a diák- tanyára, zubbonya zsebében a vártán írt legfrissebb versével, az Orsolya téren pedig, ahol a Mária-kút felett a Madonna lebegett, Gyóni Géza lép ki a kapu alól, feltűri fekete köpenye bársonygalterját és sietve befordul a Rókalyuk felé.”

*

— Valami oknál fogva tovább kell írná a Soproni hangulatok-at. Űjabb háznak akadt mesélni valója ...

— „Az Udvarnoki utca 2-ből egy barázdás arcú, de fiatalos járású öregember lép ki. Beahit Rezső indul a Soproni Fiatalok Művészeti Kollégiumának összejövetelére.” — A mese jelen időben folyik tovább, természetes egyszerűséggel, mintha időközben — 1976. július 6-án — semmi sem történt volna.

*

Becht íród pályája több mint fél évszázadot ível át. Első, három-folytatásos novelláját 1914-ben közli a Soproni Hírlap, utolsó írásai 1976-ban — halála évében — jelennek meg a Soproni Írók Antológiájában.

Hosszú és érdemes, szenvedésekben, de eredményekben is gazdag életút jut számára osztályrészül. Éveinek számát és életének eredményeit nem annyira a sorsnak (hiszen az igazán nem kényezteti el), inkább önmagának köszönheti. Szívós rendszeretettel és következetességgel küzd önmaga megvalósításáért, fizikai és szellemi egészségének megőrzéséért.

Átéli két világháború poklát, ám tiszta és tettre kész emberként kerül ki belőlük. A hat évi hadifogság lélekőrlő megpróbáltatásai nem tudják legyűrni őt: a szenvedések csak bölcsebbé, keményebbé, emberibb emberré edzik.

396