Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 4. szám - TANULMÁNY - Pomogáts Béla: Új nemzedék a romániai magyar irodalomban
POMOGÁTS BÉLA Új nemzedék a romániai magyar irodalomban EGY NEMZEDÉK A SZÍNRE LÉP 1861 óta jelenik meg Romániában a „Forrás” című könyvsorozat, amely a romániai magyar irodalom „utánpótlását”, a fiatal írók bemutatkozását teszi lehetővé. E könyvsorozat nyomán nevezte el a kritika „Forrás” nemzedéknek azokat a fiatal írókat, akik az ötvenes évek végétől jelentek meg a romániai magyar irodalmi folyóiratok és napilapok hasábjain. Azóta a „Forrás” vagy hatvan írót és költőt vezetett a nyilvánosság elé, s a nemzedék ,'első hulláma”: az ötvenes és hatvanas évek fordulóján indult fiatalok után megérkezett a „második hullám” is: a hatvanas évek közepén indulók, most pedig már a „harmadik hullám” jelentkezik. A „Forrás” generációja több mint tíz év alatt beépült a romániai magyar irodalom életébe, és az első, még a háború előtt indult nemzedék (Szemlér Ferenc, Méliusz József, Kiss Jenő, Horváth Imre, Horváth István, Nagy István, Kovács György), valamint a felszabadulást követő korszakban színre lépő írók) Ká- nyádi Sándor, Székely János, Márki Zoltán, Sütő András, Bajor Andor, Fodor Sándor, Beke György) mellett igen fontos helyet tölt be ebben az irodalomban, az irodalom szervezeti életét és a teljesítményeket, a műveket illetően egyaránt. Olyan írók jelzik ennek a nemzedéknek a szerepét, mint a költő Páskándi Géza, Szilágyi Domonkos, Lászlóffy Aladár, Jancsik Pál, Hervay Gizella, Király László, Farkas Árpád, Magyari Lajos, Palocsay Zsigmond, a prózaíró Veress Zoltán, Bálint Tibor, Szilágyi István, Szabó Zoltán, Sigmond István, Pusztai János, a drámaíró Páskándi, Kocsis István, a kritikus Kántor Lajos, Láng Gusztáv, Baróti Pál, K. Jakab Antal. Valamennyien az új romániai magyar irodalom ismert egyéniségei. A „Forrás’-nemzedék fellépése tehát az ötvenes és hatvanas évek fordulójára esik. Az életkorát és írói szemléletét tekintve mindenképpen idetartozó Páskándi Géza első verseskötete — a Piros madár — 1957-ben jelent meg, maga a sorozat 1961 decemberében Veress Zoltán Menetirány című novelláskötetével indult. Ezt követte 1962-ben Lászlóffy Aladár Hangok a tereken és Szilágyi Domokos: Álom a repülőtéren című verseskötete, majd a további „Forrás”-emblé- mával ellátott kötetek. A „Forrás” íróinak fellépése időben egybeesett a dogmatikus irodalompolitika felszámolásának mind céltudatosabb törekvéseivel, a román irodalom megújulásával és kiteljesedésével, azzal az „olvadással”, amely a szovjet párt XX. kongresszusa után valamennyi szocialista ország művelődéspolitikájában bekövetkezett. A román irodalom számos új intézménnyel bővült, szerepet kaptak benne az addig kiszorított írók, megjelentek az íróasztalfiókba kényszerült művek, és fellépett egy új generáció, amely a valóság realista vizsgálatára, ábrázolására és az írói személyiség érvényesítésére vállalkozik. E generáció tagjai:; 348
