Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 3. szám - SZÍNHÁZ - M. Csapó Piroska - Volly István: Koroncó zeneélete
M. CSAPÓ PIROSKA —VOLLY ISTVÁN Koroncó zeneélete Régi és új népköltési alkotások egy dunántúli faluban Kodály Zoltán A magyar népzene című könyvében 1937-ben kérte, hogy mérjük fel egy-egy magyar falu teljes daltudásátt. Áj falu zenei életét Vargyas Lajos felmérte 1941-ben. 60 régi, 400 újstílusú népdalt, 600 népies műdalt, nótát, néhány szlovák és cigánydalt, összesen 1200 dalt talált. A kidéi magyarság zenéjét vizsgálta Járdányi Pál 1942-ben. 34 régi, 239 újstílusú népdalt, 690 műdalt, összesen 963 dalt számolt. Áj falu Csehszlovákiában van, Kidé pedig Romániában, de a népdal, nóta nem ismer határokat, Áj faluról írta Vargyas, hogy „némi túlzással azt mondhatjuk, hogy az ország területén élő új dallamok mind megtalálhatók a faluban”. A zene Kérsemlyénben címen egy Szatmár megyei falu dalait gyűjtötte Halmos István 1959-ben. 6 gyermekdalt és 37 operett-, tánc- és indulódalt is beleszámolva 798 dallamot talált. Egy átlagos magyar falu dalkincse tehát ezer fölött van, újabban ezer alatt. Egy kisalföldi falu, Koroncó zeneéletét öt éve vizsgáljuk. Ezer dalt itt is megtalálunk. Kollár Istvánná volt summás és Jámbor Imre ácsmester hónapokon át jegyezgette daltudását, mindkettőé 500 körül tetőzött. Dallamonként 2 verset számítva 4000 verssor, 153 gépelt oldal: úgy látszik, átlagosan ennyi egy-egy magyar ember daltudása, az egész falué pedig a kétszerese. Ha Győr „a vizek városa”, akkor Koroncó a „vizek faluja”. Győrtől néhány kilométerre, a határában folyik össze Bakonyér a Marcallal, ez a Rábával, majd a Győri Dunaággal, nem egyszer árvizet okozva. Koroncót kettészeli a Bakonyér széles árterülete, miként Budát és Pestet a Duna. Még körútja is van, a déli, és északi Bakonyér-hídon körbe járható „Rio de Koroncó”. Esténként a falu villanyfényei egymástól három-négy kilométerre is felvillannak, mivel szétszórt település. Haraszt két kilométerre van a központtól. A déli hídnál van az Alszer nádfödeles kocsmája. A mestergerendán állítólag kuruckori fegyviernyomokat mutat a kocsmáros. Az udvaron fellelhető a kőlábas kocsiszín, az egykori szekeres utasok beszállója. A Főszeren áll a Tanácsháza, mellette a posta és a Rákóczi Ferenc Művelődési Ház, szemben a Presszó-Étterem és az új iskola. A régi iskola és a súgártornyú katolikus templom szokatlan helyen, a falu felső végén áll. A Bakonyér északi hídján túl van Pere, a legrégebbi falurész, néhány nádfödeles házzal. Egykori életéről egy tréfás mondóka így szól: Pere város dombon van, Minden legény azon van, hogy Halászaton és vadászaton kívül Naplopással is foglalkoznak. A vadvizes táj bizony lassan szelídülhetett termővé. Biztonságos gátakat csak az 1965. évi, majdnem végzetes árvíz után kapott a falu. A falu határában ma is vadász- és horgászparadicsom van. Az árterületek ritkás erdeiben fácán258
