Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 3. szám - TANULMÁNY - Gál István: Békássy Ferenc a magyar és az angol irodalomban
Burckhardról: „Kedvemre való történetíró. Szinte a szívemből ír néha.” Göbineau Renaissenoearól. „A helyi színezés naivitását meg lehet neki bocsátani, mert oly feltűnő precizitással és óvatos történelmi érzéssel ír. Jellemeket történelmi látással lát.” Villari Macchiavelli-je: „Mennyire szükséges, hogy aki egy valamiről ír, mindenről tudjon, ami azt csak távolról is érinti! Villari az egész Renaissance- -időt ismeri, azért mindig okos, amit annak egyes részeiről mond: ellenben amit a R.-ról általában mond, az semmi különös.” „Leonardo da Vinci értelmisége a legjobb tudományos értelem volt, melyet ismerek. Az nagyszerű benne, hogy milyen képzelőtehetsége van, szégyenkezhetünk mi, kiknek annyi tény áll már a rendelkezésünkre! Leonardo da Vinci mindjárt hipotézist gondol ki, vagyis egy lehetőséget a legkisebb tényről is, amint az a szeme elé került. Míg a vér keringését és a szív valódi működését és (talán) célját felfedezte, legalább nyolc-tíz hipotézisen ment keresztül, s mindegyik nagy genialitásra vall. Most kellene írni őróla. Most eleget kutatnak arra, hogy meg lehessen látni az igazi Leonardót, vagy pár év múlva elég lesz.” Már akkor felfedezte William Blake-et. „A képzelet kapuját messze kitárta előttem! Ügy jött rám a cambridgei időzésem befejezésekor, mint egy feloldás. Mint 1909—1910-ben is. Blake nagyon józan és okos. Meg vagyok győződve arról, hogy világosan látta írásai értelmét, s céltudatosan végiggondolta azt. »Nagy fordító« is volt bizonyos irányban és így szigorú becsületességhez és értelmességhez kötött. Az alakjait nem lehet másképp felfogni, mint úgy, hogy azok egy-egy — határozatlan — lelkiállapotot jelképeznek, de ő ezt a lelkiállapotot minden egymásra következő kép- zeléseken keresztül következetesen rajzolja tovább.” Browningról, Babits kedvencéről: „Browning szokatlanul objektív költő... Személyes hang nincs bennük, ezt, hogy helyettesíthesse, kell a költőnek drámai monológokat csinálni verseiből .. A filozofálásra késztető hajlama is sokszor rontja verseit... Browning magyarázza az alakjait. Igen ritkán tud egy embert előállítani, hogy darabokra ne szedje azt. Legtöbbször beszéltet alakjaival. Gondosan készít elő valami eseményt, amely próbára tegye jellemüket, azután szavakba önteti velük gondolkodásuk minden egyes lépését. .. Híres arról, hogy mennyi különböző korszakot és emberek mennyi különböző állapotát tudja ábrázolni... Bírt a jó színműíró minden képességével, mégis nem meglepő, hogy három jó színdarabnál — talán csak egynél — többet nem írt. Köznapi beszédmodor. Sokat írt drámai formában, tehát szükségszerűleg társalgás formájában ... Nagy tömörséggel gondolkodott és minden sorában a gondolatok maximumát kívánta kifejezni... Stílusát tömör dikció, s a hangokban rejlő valami leírhatatlan ideges, erők képezik.” A MAGYAR KULTÚRÁRÓL ÉS IRODALOMRÓL „Ami kultúránk van, mind idegen eredetűek. Intézményeink, kormányzatunk, financiális vállalkozásunk mind európai minta szerint működnek, de magyar jellegük folyton befolyásolja és ellenőrzi azokat. A mozgalom Ady köré csoportosult, ő befolyásolta s az ő változásaival változott az is. Irodalmi forradalommal kezdődött... Visszahatás állott volt be, azaz igen hosszú és 248
