Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1976 / 3. szám - TANULMÁNY - Gál István: Békássy Ferenc a magyar és az angol irodalomban

tanulmány GÁL ISTVÁN Békássy Ferenc a magyar és az angol irodalomban Az új magyar irodalomtörténet Békássy Ferenc nevét sem említi, pedig a nagy Nyugat-nemzedék négy vezető alakja a maga korában nagy cikkekben méltat­ta. Angliát járó mai írók is elzarándokolnak cambridgei emléktáblájához. A XX. század számos nagy angol írójának és tudósának emlékirataiban, levelezé­sében, életrajzában feltűnően meleg sörok szerepelnek róla. Nemzetközi jelentő­ségét még emeli, hogy angol nyelvű verseit Leonard és Virginia Woolf adta ki, és az eddigi jelek szerint ő áll Woolfék Madách-kiadása, Az ember tragédiája első angol fordítása mögött. A BÉKÁSSY-LEGENDA Békássy Ferenchez a Nyugat-nemzedék három nagy költője, Babits, Kosztolá­nyi és Tóth Árpád nagy reményeket fűzött, Schöpflin Aladár pedig egyenesen történelmi szerepet jósolt neki. Babits írta róla: „Az a fiú, akit én gyászolok s akinek csak írását ismertem, az arcát soha, ab­ból a fajtából való, melyek ifjai a Nyugat kultúráját hozták és hozzák ma is ujjaikból, vásárfiának, az ősi kúriákba: magyar fiú volt és a King’s College nö­vendéke és verseiben sajátságosán találkozott Shelley és Keats Arannyal és Vö- rösmartyval. Micsoda televény átojtódás oly termékeny földben, mint egy magyar lélek! A nagylendületű líra a modem időkben angol alkotás: talán, mert Ang­lia volt az egyetlen föld, ahol a görög költészet, Pindar szelleme, a műveltek lel­kében eleven maradt. Ez örökség tette tán, hogy leghamarabb az angolok ajándékozhatták meg a modern világot a széles, mély és ragadó énekkel. E szé­lesség, e mélység, e nagyobb lendület hiányzott leginkább a mi új líránkból: semmi sem volt kívánatosabb, mint egy kis angol ojtódás. A mi fiatal költőnk az angolok tanítványa: ez volt az a termékeny hatás, mely szülője lehetett volna a nagy lendületnek. Az idegen s kizárólagosan szellemi légkörben, a magas, filozóf lantosok könyvei között a naturalisztikus, gyalogol­ni szerető magyar múzsa is magasabb levegőkbe lendül és az ősi, öröklött ma­241

Next

/
Thumbnails
Contents