Életünk, 1976 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1976 / 3. szám - Kerék Imre: Utcarészlet (vers) - Kerék Imre: Csúcstól gyökérig (vers)
KERÉK IMRE Utcarészlet Mióta nem jársz erre, olykor úgy tűnik, mintha nem létezne, bár azóta is úgy lézeng itt a szél, csak épp kevesebb, amibe belebotlik. Hiányoddal kevesebb, mintha már nem lennél te sem, pedig vagy, hiszen fegyelmezett arcod megenyhül, ha véletlen visszavetődsz ide. Bármerre nézel: ismerős kapuk nyílnak előtted, vonz a gondozott kertek növényi összevisszasága: napraforgók neon-reklámait villogtatja a hajnal, kardvirágok sorfala közt feszesen, délcegen ifjú barackfa lépked. Zeng a néma kő. Soha még ilyen fogadtatást! De lépj odébb. Egy ösvény elvezet egész a születésig. Mintha összefogna minden, hogy itt maradj örökké, gonddal-bútorozott koponyádból kihulljon, ami bánt, magadra ismerj a lándzsás kerítésen átcsapó rózsák villámló önkívületében s kiköpd a szádból, mint a férges almát, múlandóságod érveit. Csúcstól gyökérig Csecsemő rügyek ringanak A föld alól zene szivárog Csúcstól gyökérig megmártják magukat a záporozó fényben a virágok A hosszú ihallgatás után újra-éledő sípján tavaszt játszik a jegenyenyárfa Tócsák lúdbőrzenek a gyönyörűségtől Szapora füttyök neszek költöznek a tájba 203
