Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 1. szám - ZENE - Körmendi István: Koncz János Országos Zeneiskolai Hegedűverseny

festészetében sarjasztott termő áradást. A „Széttört kapu” is bartóki szintézis eredménye — az idő komplex teste plasztizálódik a tárgyak szerkezetében. Milyen ősi brutalitással és csönddel hevernek az ekék, boronák, szekerek, nyomó- rudak a fészerekben, remekművek nyersanyaga lappang ormótlan tompaságukban. E nem használt kincsesbánya gazdája Lakatos József, aki a rovásírás kusza ábráival köríti a lángtengerbe jövő, diadallá emésztődő Dózsát, aki Ady Endre ismeretlen arcát geológiai horpadásokkal láttatja, aki Einsteint oroszlánarcos energiával minősíti. Közben a magyar op-art megteremtésén is fáradozik függőleges vektorú applikációival.

A népdalgyűjtés Bartók-ideje után a tárgyi leletmentés utolsó pillanatához érkeztünk. Lakatos József nemcsak gyűjti a szuszékot és szövőszéket, hanem idősűrítő struktúrájukkal gazdálkodva művészete alapanyagának, kiindulópontjának fogadja el. Munka közben új teendők dandárja várja a Dunántúlról Szabolcsba érkezett festőt. A turistvándi malom, a tákosi torony, tarpai tekintetek joggal sértődöttek — őket eddig nem érintette Lakatos József festészete. Rajtuk a sor, hogy képzőművészetté szilárduljanak, hogy tárgyarcukon megcsillanjon a gondolat, az eszme, az a többszörös összefüggés, amit hordoznak. Szatmárcseke után Tarpa, Tákos felfedezetlen emblémái következnek, s nem lehetetlen, hogy századunk picassói korszaka után mi magyarok vesszük át évezredek festői stafétáját. Hátha a jövő fontos töredéke rejtőzik Szabolcs-Szatmárban, s hogy életre támad, hogy képes áttörni az idő szakadékét — hamarosan megtudjuk Lakatos József elszánt közreműködésével.

Lakatos József az a festő, aki Párizsban nem a Louvre-ba sietett, hanem a Néprajzi Múzeumba, hogy kontinensek lelkületével találkozzon. Az az ember, aki számára Szatmárcseke gazdagabb forrás, mint Firenze és Pisa. Igazsága van, mert a tárgyak szimbolikus rendszerébe vetett hite nem fantazmagória, hanem élő, népi-nemzeti hagyomány, az alkotás első pillanata. Művészete bátor kezdeményezés, kolumbuszi hajó, mely új földrész felé halad.

77