Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 6. szám - TANULMÁNY - Gutter József: Kultúra és érték
és hogy a dolgozók mit tartanak értékesnek. Az értéktudat fontos társadalmi tényező: szabályozza a választásainkat, magatartásunkat, befolyásolja törekvéseinket és cselekvéseinket. S a mai társadalmunk egyik legnyugtalanítóbb ellentmondása éppen az, hogy a tömegek értéktudata sok tekintetben elmarad a szocialista gyakorlat és ideológiai értékrend alapvető követelményeitől. Az új értékrend kialakításában nagy szerepe van a szocialista nevelésnek is. Tulajdonképpen a nevelés is az értékek termelésén, megőrzésén, kiválasztásán, átadásán és elsajátításán alapszik. Az értékek tudatos kiválasztása és fel- használása pedig feltételezi tartalmuk feltárását, a nevelés társadalmi feladatai, célkitűzései szempontjából való értékelését is. Tehát hatékony nevelés sem lehetséges értékviszony nélkül. Másrészt a tömegek is csak olyan célokkal azonosulnak és csak az olyan célok motiválják tevékenységüket, amelyeket értéknek fogadnak el. Ilymódon az emberi tevékenységben a megismerés, értékelés és gyakorlat szervesen kiegészítik egymást. Ebből viszont az következik, hogy a marxista kultúraelméletből nem a kultúra értékszempontú megközelítését kell száműznünk, hanem a kultúra és az érték mechanikus azonosítását. A kultúra értékszempontú megközelítése voltaképpen nem jelent mást, mint azt, hogy a kultúrát nemcsak „mesterséges természetinek tekintjük, hanem az emberi társadalmi haladásban, az osztályok harcában betöltött funkciója oldaláról is értékeljük. Ez a kultúra két aspektusát jelenti. Ilyen értelemben az érték fogalma szűkebb a kultúránál, mert nem minden mesterséges, azaz kulturális egyben értékes is — amint ezt már az előzőekben jeleztük. Másfelől számos olyan érték is van, amelyek a szó szoros értelmében nem tartoznak az ember által létrehozott második természet körébe, részben ilyenek az életértékek: a fiatalság, az egészség, a szépség, továbbá a természet, a víz, a tenger, a jó levegő stb., amelyek igen fontos értékek, de nem az ember hozta őket létre. E tekintetben pedig úgy tűnik, hogy a kultúra fogalma szűkebb az értéknél. A kultúra és az érték tehát csak részlegesen egybeeső fogalmak. JEGYZETEK 1. A. J. Arnoldov: Leninizmus és a kulturális haladás. — Népművészeti Értesítő, 1970. 1. sz. 13. 1. 2. F. V. Konsztantyinov: A történelmi materializmus. Bp. 1955. 147. 1. 3. E. Markarjan: A marxista kultúra- elmélet alapvonalai. Bp. 1971. 56. 1. 4. I. m. 11. 1. 5. O. G. Drobnyickij: A szellemi értékek világa. Bp. 1970. 250. 1. 6. Vö. Szabó András György: A történelmi természet és a természeti történelem egységének marxi koncepciója. (A gyakorló materializmus felé. Bp. 1972.) 7. V. P. Tugarinov: Marxizmus értékelmélete. Leningrad, 1968. 11. 1. (oroszul) 8. Drobnyickij: I. m. 150. 1. 54'
