Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 6. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Leskó László: Hurokban

A mentőorvos a jellegzetes nyaki horzsolásból és elszíneződésből megálla­pította, hogy a halált valószínűleg az önakasztás okozta. A boncolás később hi­telesítette ezt. Az asszony vallomása szerint az utolsó napig őt Kuncz Lajos komolyabban — „mint férj a feleségét szokta” — nem bántotta, s italozó embernek sem volt mondható. Egy volt a 120 545-ből, akiket más emberek — utasok —, vagy nyersanya­gok, termények, termékek szállítása foglalkoztat. Dinamikusan fejlődő népgaz­dasági ágazatban dolgozott. 1960-tól számítandó tíz év alatt 48 százalékkal nőtt a gépjármű-vezetői létszám Magyarországon. Az öngyilkosság — Siegmund Freud szerint — nem más, mint megakadá­lyozott gyilkosság. Agresszív késztetések saját magunk ellen fordítása. Az öngyilkos tettével „bosszút áll” környezetén. A közmorál gátolja a „bű­nösökkel” — családdal, munkatársakkal, főnökökkel — való leszámolást. „Külső tényezők önmagukban soha nem képesek arra, hogy öngyilkosságot hozzanak létre...”” (Dr. Buda Béla) Magyarországon 1959-ben az öngyilkosok 55 százaléka — 1439 személy — választotta az önakasztást. Tíz évvel később 54 százalékuk: 1849 ember. Az önakasztás az öngyilkosság leggyakoribb módja hazánkban. Absztrakciók. Ne feledjük azonban: minden eset élesen különbözik is a többitől! A pszichológusok szerint a végzetes tett tulajdonképpen segélykérési kísér­let. Az öngyilkosoknak több mint háromnegyed része előrejelzést ad környeze­tének, szándékáról. Kuncz Lajos viszont egyszer azt mondta a gépkocsiban: „Nem tudom megérteni azt, aki kioltja magát!” Öt évig éltünk együtt furcsa társbérlő viszonyban az országutakon, össze­zárva a guruló, enyhén benzingőz szagú, modem kalodában. Fekete, világos­kék, majd szürke gépkocsiban. Képzelt útlevélkérő lapjának adatai. Különös ismertetőjele: nem volt. Ma­gassága 180 cm. Szeme színe: barna. Az már nem állna ott a hajáról, hogy vá­rosi létére — legénykorát idéző — falusi divat szerint fésülte. Az sem: veze­tés közben nyűtt, feketésszürke zakót és magasnyakú pulóvert viselt, munka után viszont hasítottbőr kabátot. Mintha két ember lett volna.. . Dehát sohasem töltött ki útlevélkérő lapot, mert: „Én nem flangálok Ju- góban, édesapám, mint a Gy., ha a fenekem kivillog a likas gatyából!” Cinkos kacsintásra, egyetértő bólintásra várt. Gyűjtötte a helyesléstöltésű csöndeket is. „Igazam van?” — kérdéssel próbálta kizsarolni a bizonytalan „ühümöt”. Ráme- nősségig magabiztosnak ismerték. „Pilótatulajdomság” — hajlamosak vagyunk az általánosításra. Kuncz Lajos gépkocsivezető önkezű halála keményen felel felületességünknek ? — Érrthetetlen! Érrthetetlen! — papagájkodott a bennünk fészkelő kérdést hangosan ropogtatva a világnézetében bizonytalan ismerős a temetőben. Halála rendhagyó befejezése magabiztos életének. A „miértre” csak ő tudna válaszolni? Az „italosán tért haza” — megállapítás nem magyarázat. Az ország 72 al­koholelvonó intézményében évente 40 000 embert tartanak nyilván. Kuncz nem tartozott közéjük. A lakosság 19 százaléka rendszeresen jár italboltba. Kuncz nem . volt kocsmabujár. Az öngyilkosságok okai között második helyen szerepel az alkohol. Kuncz Lajos legfeljebb bátorságot merített tettéhez a borból. A végzetes tett visszfényében erősebbé válnak a kontúrok. 534

Next

/
Thumbnails
Contents