Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 6. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Leskó László: Hurokban
A mentőorvos a jellegzetes nyaki horzsolásból és elszíneződésből megállapította, hogy a halált valószínűleg az önakasztás okozta. A boncolás később hitelesítette ezt. Az asszony vallomása szerint az utolsó napig őt Kuncz Lajos komolyabban — „mint férj a feleségét szokta” — nem bántotta, s italozó embernek sem volt mondható. Egy volt a 120 545-ből, akiket más emberek — utasok —, vagy nyersanyagok, termények, termékek szállítása foglalkoztat. Dinamikusan fejlődő népgazdasági ágazatban dolgozott. 1960-tól számítandó tíz év alatt 48 százalékkal nőtt a gépjármű-vezetői létszám Magyarországon. Az öngyilkosság — Siegmund Freud szerint — nem más, mint megakadályozott gyilkosság. Agresszív késztetések saját magunk ellen fordítása. Az öngyilkos tettével „bosszút áll” környezetén. A közmorál gátolja a „bűnösökkel” — családdal, munkatársakkal, főnökökkel — való leszámolást. „Külső tényezők önmagukban soha nem képesek arra, hogy öngyilkosságot hozzanak létre...”” (Dr. Buda Béla) Magyarországon 1959-ben az öngyilkosok 55 százaléka — 1439 személy — választotta az önakasztást. Tíz évvel később 54 százalékuk: 1849 ember. Az önakasztás az öngyilkosság leggyakoribb módja hazánkban. Absztrakciók. Ne feledjük azonban: minden eset élesen különbözik is a többitől! A pszichológusok szerint a végzetes tett tulajdonképpen segélykérési kísérlet. Az öngyilkosoknak több mint háromnegyed része előrejelzést ad környezetének, szándékáról. Kuncz Lajos viszont egyszer azt mondta a gépkocsiban: „Nem tudom megérteni azt, aki kioltja magát!” Öt évig éltünk együtt furcsa társbérlő viszonyban az országutakon, összezárva a guruló, enyhén benzingőz szagú, modem kalodában. Fekete, világoskék, majd szürke gépkocsiban. Képzelt útlevélkérő lapjának adatai. Különös ismertetőjele: nem volt. Magassága 180 cm. Szeme színe: barna. Az már nem állna ott a hajáról, hogy városi létére — legénykorát idéző — falusi divat szerint fésülte. Az sem: vezetés közben nyűtt, feketésszürke zakót és magasnyakú pulóvert viselt, munka után viszont hasítottbőr kabátot. Mintha két ember lett volna.. . Dehát sohasem töltött ki útlevélkérő lapot, mert: „Én nem flangálok Ju- góban, édesapám, mint a Gy., ha a fenekem kivillog a likas gatyából!” Cinkos kacsintásra, egyetértő bólintásra várt. Gyűjtötte a helyesléstöltésű csöndeket is. „Igazam van?” — kérdéssel próbálta kizsarolni a bizonytalan „ühümöt”. Ráme- nősségig magabiztosnak ismerték. „Pilótatulajdomság” — hajlamosak vagyunk az általánosításra. Kuncz Lajos gépkocsivezető önkezű halála keményen felel felületességünknek ? — Érrthetetlen! Érrthetetlen! — papagájkodott a bennünk fészkelő kérdést hangosan ropogtatva a világnézetében bizonytalan ismerős a temetőben. Halála rendhagyó befejezése magabiztos életének. A „miértre” csak ő tudna válaszolni? Az „italosán tért haza” — megállapítás nem magyarázat. Az ország 72 alkoholelvonó intézményében évente 40 000 embert tartanak nyilván. Kuncz nem tartozott közéjük. A lakosság 19 százaléka rendszeresen jár italboltba. Kuncz nem . volt kocsmabujár. Az öngyilkosságok okai között második helyen szerepel az alkohol. Kuncz Lajos legfeljebb bátorságot merített tettéhez a borból. A végzetes tett visszfényében erősebbé válnak a kontúrok. 534
