Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 1. szám - FIATAL ÉLETÜNK - Tóth Tibor: Tengerész - mondta Picuri
fiatal életünk TÓTH TIBOR Tengerész - mondta Picuri Sárga por szálldogált. Belepte iaz udvart, .ameddig a reflektor elvilágított, minden sárga volt. Az egymásra rakott farönikök. A rozsdás kazán az elgörbült csöveivel. Rudolf az ablaknál állt, nézte az udvart. — A szűrő — mondta mögötte a váltótársa. A kabátjáról verte a port. — Elromlott a szűrőjük, attól Van a .por. — Olyan, mint a homok — mondta Rudolf. A táskájába pakolta a mű- anytagzacskót, meg a kis lábast. A másik iaz .asztalhoz ült, maga elé húzta a kék- fedelű füzetet. — Bejegyzők — mondta. Rudolf átgázolt a sárga udvaron. A por belefolyt a cipőjébe, iá zoknin keresztül is dörzsölte a lábát. Egyedül állt a buszmegállóban, hátával egy neonlámpának támaszkodott. Táskáját a hóna alá szorította, hallgatta a lámpa zúgását. Még valaki felszállt vele. A sofőr már be akarta zárni az ajtót, amikor az Ott felugrott a lépcsőre. Az ajtó sziszegve ibezáródott, a busz .elindult. Rudolf az ötödik megállónál szállt le. Átvágott az úton. Egy bolt félig lehúzott redőnye mögött pénzt számoltak, hallotta a pénztárgép fcerregését. Locsolókocsi húzott el, habos víz folydogiált a lefolyók felé. A parikon át ment, az aprókiavicsos úton. Körülötte Ibokrok hajladoztak. Hinta nyikorgóit. Rudolf felkapta a fejét. De a hintában senki sem ült, csak himbálózott üresen. — Szerbusz. Tévézel? Együtt ültek a sötét teremben. Az utcáról valaki felkiaibált. Rudolf kinézett, aztáin visszaült. Kibontott fehér vitorlával hajó úszott a vízen. Matrózok másztak dalolva a kötéilétrán. Picuri meghúzta iá kaibáltujját. — Apa — súgta — apa, látod? Rudolf kiment a fürdőszobába, felkapcsolta a villanyt, kezet mosott, meg- törölközött, az larcát nézte a Itükörben. A konyhában, amíg a tea forrt, hagymát, szalonnát vágott a tojáshoz. — „Es a tenger rObajia, üvöltése, ahogy a part menti szikláknak rohan” — mondta csalt úgy magának Rudolf. Aztán kenyeret vágott, később vizet .engedett a lábasba, és berakta a többi edény közé. A fürdőszobában elővette a (borotvát, meg a pamacsot. Habot kent szét .az .arcán, száj.aszélét beszúrta. Állt a tükör előtt, azzal a furcsa, már-már mókás arccal. — Valakinek .el kell vágni a kötelet! — kiáltotta a kapitány, túlharsogva az orkán robaját. — Vágjátok el a kötelet! 46
