Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 6. szám - Pusztay János: Népköltészetből született…

mari falu egykori és megváltozott életéről. Bemutatja az egykori szemben álló erőket, azok harcát, majd a szegénység föl szab a d ul ásá t a gazdagok elnyomása alól. Ebben a társadalmi regényben is erős a népköltészeti kötöttség. A folklórból vett idézetek mintegy a hasonlat szerepét játsszák a regényben. Válogatásunkban egy előttünk is ismert népmeséi motívumot közlünk, mely az Einet c. regényből való.

A mai mari próza egyik legtehetségesebb alakja Kim Vaszin. 1924-ben született tisztviselő családban. Pedagógiai főiskolát végzett. Irodalomtörténész, 1939-től jelennek meg munkái. Rendkívül sokoldalú és termékeny. Több mint 30 kötete jelent meg eddig a széppróza, a publicisztika, az irodalomtörténet területén. Több művét oroszra is lefordították, de a környező autonóm köztársaságok nyelvére is, sőt angolra, franciára és magyarra is. Az irodalomkutatáson és a szépirodalom művelésén túlmenően műfordítással is foglalkozik, Puskint, Gogolt, Csehovot, Gorkijt, Gajdart, Solohovot szólaltatta meg anyanyelvén. Mind irodalmi, mind pedig irodalomtörténeti munkáiban érdekli a folklór, a nemzeti hagyomány és az irodalom kapcsolata. Ez alkalommal egy történelmi tárgyú regényének (Veletek, oroszok) egy részletét mutatjuk be.

Alekszandr Juzökajn 1929-ben született parasztcsaládban. Ö is elvégezte a pedagógiai főiskolát, s ezen kívül a Gorkij Irodalmi Intézet egyik fakultásán is tanult. Volt tanító, újságíró, tudományos munkatárs, és az Oncsiko (Előre) c. mari nyelvű irodalmi folyóirat szerkesztője. 1949-től publikál. Költőként indult, aztán dramaturg, végül prózaíró lett. Több kötete közül kiemelem a Forró víz című novelláskötetet, valamint a Vakok és látók című regényét. Ez utóbbiból való idézett szemelvényünk is.

A mari líra legnagyobb alakja Válentyin Kolumb. A fiatalabb költőgeneráció vezető alakja. Az Oncsiko főszerkesztője volt a közelmúltban bekövetkezett haláláig. Életének utolsó éveiben figyelme egyre erősebben fordult a népköltészet felé. Egymás után jelentek meg népi ihletésű legendái (Legenda Jaran apóról, A mari népi hímzés születése síb.) az Oncsiko hasábjain. Önálló kötetei bizonyítják sokoldalúságát, lírájának teljességét. Szatirikus verseiben a társadalomban fellelhető visszásságokat, a negatív emberi tulajdonságokat tűzte tollhegyre. Változatos és magas színvonalú formai kísérletei, művészi nyelve a mari, de az egész szovjet irodalom egyik kimagasló képviselőjévé teszi. Halála után hadd tisztelegjünk előtte két versének magyar fordításával.

CS. KOVÁCS LÁSZLÓ: FALU A VOLGA PÁRTJÁN

485