Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 5. szám - SZÍNHÁZ - ZENE - Nagy Alpár: Bartók Béla soproni kapcsolatai

játszani. Persze, nagyon szép volt. Gyönyörködtünk. Azonban, talán a 32. tak­tusnál, hirtelen átváltott valami ismeretlen dologba. Mint később kiderült, sa­ját improvizáció volt az, saját termés. Egyszercsak megint fölbukkant Bach... Körülbelül egy óra hosszat élvezhettük azt az ingyen hangversenyt, ami ugyan egyveleg volt, de Bartók volt! Utána visszakísértük a Pannóniába. Egyébként, ha kérdeztek tőle valamit, akkor se igen felelt. Különösen sem­leges kérdésekre („hogy’ érzi magát?”, „hogy’ ízlett a spenót?”) nem felelt egyál­talán ... Megvolt az esti hangverseny.”37 A soproni lapok egyöntetűen lelkes mondatai tehát nem a teljes valóságot tükrözték: szépítették, retusálták a gyakran kínos helyzeteket Bartók Béla sze­mélye körül; és igazából csak nagyon kevesen voltak hívei, megértői ebben a kis határmenti városban is. Ám Bartókot az ilyen fogadtatások sem rendítették meg, haladt, járta a maga útját — rendíthetetlenül. Nem volt szüksége semmilyen fogadásra, mert ki nem állhatta a külsőségeket! „Cipelte vállán, amit vihetett. Hordta magában, amit hordhatott. Körötte némák, senkik, siketek, hátamögött uszuló farkasok, s a mindenség e disszonáns zavar román, szerb, csángó, arab és magyar és mindig, mindig győztes dallamok.” (Boda István) V. 1929-ben... A „mindig, mindig győztes dallamok” egyre jobban fölszívódtak az ország művészi vénájába, ország-világ köztudatába. Az új magyar zeneművészet elter­jesztésében a vidéki városoknak egyes területeken fontos szerep jutott. A harc kimenetele, sikere külföldön, illetve a fővárosban dőlt el. A soproni muzsika történetében piros betűvel jegyzik 1929-et, a 100 esztendős Soproni Zeneegye­sület háromnapos ünnepségsorozatát. „A budapesti rádió telefonon kérte annak megengedését, hogy a ritkaértékű két hangversenyt vehesse és leadhassa, a központ közlése szerint Bécs, Berlin és kivált München nagy érdeklődést mutat az ünnepség iránt és számolni lehet azzal is, hogy több más főváros is jelentkezni fog hallgatónak.”38 A Soproni Hírlap október 10-i számában a háromnapos zenei ünnepségek részletes anyagát közli „A Zeneegyesület Jubiláns programja” cím alatt. Itt olvashatjuk: .......Bartók, Dohnányi, Hubay, Kodály. .. olyan magyar nevek, amelyek m a már európai összehasonlításban is a legelsők között csengenek és ismere­tesek mindenütt, ahol modem értelemben vett zenei kultúra van. Ezekre a 464

Next

/
Thumbnails
Contents