Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 5. szám - SZÍNHÁZ - ZENE - Nagy Alpár: Bartók Béla soproni kapcsolatai
1. A levelet Bartók Béla Poszvék Lajos doktornak írta Sopronba (nem sokkal korábban nála szállt meg, nála gyakorolt). 2. Egy önálló soproni koncert lehetőségét veti föl. 3. A fiatal művész józan programját, tisztánlátását, célkitűzéseit tartalmazza. Részlet a levélből: „Nagy hálára kötelezne, ha lehetővé tenné, hogy Sopronban önálló hangversenyt adjak (esetleg jobb soproni énekesnő közreműködésével). Nemcsak pénzügyi szempontból — ami sajnos még elég nagy szerepet játszik nálam —, hanem azért is, mert nagyon szeretnék a vidéki magyar városokkal művészi összeköttetésben lenni.” „ ... ha mindössze 200-an akadnak közönségnek, máris lehetséges lenne a koncert. Most válik el, tetszettem-e valóban a soproniaknak. Még egy másik hangversenyről is szóltam elveszett levelemben, amely azonban most nem időszerű . . .” Bartók megjelölése szerint február második fele vagy március első fele lett volna jó hangversenyének szempontjából. Önálló hangversenyre nem került sor. Nem akadt 200 ember közönségnek? Nem akadt vállalkozó, aki megszervezte volna a hangversenyt? Pénzügyi akadályok merültek föl? Vagy talán a megjelölt időpontok nem egyeztek a soproni lehetőségekkel? Ügy hiszem, hogy a négy kérdés egyben felelet is. III. Tizenkilenc évvel később... Bartók Bélát valójában 1924 márciusában „fedezte föl” a soproni zenei közvélemény: a lelkes, újért rajongani tudó zenebarátok viszonylag szűk tábora. A városi újságok lelkesedéssel írtak Sopronba jövéséről, önálló hangversenyéről. „Bartók Béla a világhírű magyar zeneszerző március 8-án tartja egyetlen hangversenyét a Kaszinóban. Műsorán saját szerzeményein kívül Brahms, Beethoven, Chopin, Scarlatis és Debussy egy-egy műve szerepel. A hangverseny iránt máris óriási érdeklődés nyilvánul meg . . ,”10 Március 2-án Klacskó Győző írt hosszú cikket a Soproni Hírlapban ..Bartók Béla hangversenye Sopronban” címmel: „Dohnányi Ernő múlt esztendei hangversenye óta Sopronnak még nem veit olyan zenei ünnepe, amilyenben március 8-án lesz része. Bartók Béla fog nekünk, soproniaknak zongorázni, az a Bartók, aki nemcsak hazánkban, de az egész kontinensen ma a legnagyobb és legegyénibb komponista. Legnagyobb azért, mert a mai kor modern romantikusai és impresz- szionistái között Bartók Béla az, aki muzsikáját nemzeti tartalommal tölti be. Legegyénibb azért, mert harmóniáinak sajátságos bizarrsága, egymásba fonó- dottsága annyira eredeti, hogy egyetlen élő zeneszerző sem tud Bartók nívójáig felemelkedni. S bár Debussy, Juon, Schönberg, Elgar stb. mind fényesebbnél- fényesebb nevek, mégis Bartók ezen előkelő művészi névsor elé került, sőt azt ragyogó tehetségével messzire elhagyta.”11 A továbbiakban a Párizsban játszott hegedű-zongora szonátának és a Medvetáncnak sikeréről számol be az újságíró, majd a londoni hangversenysorozatot mutatja be. Azután így folytatja: „Ez a magyar zseni látogatja meg Sopront. Programjában hódol a régi classikus polyphoniának és az új classikusok legnagyobbikának, Beethovennek, 457
