Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 5. szám - SZÍNHÁZ - ZENE - Nagy Alpár: Bartók Béla soproni kapcsolatai

II.

Az első soproni föllépés

A Kossuth-szimfónia sikerének híre Sopronba is eljutott. A Frankenburg Irodalmi és Művészeti Kör meghívja az ifjú művészt. Bartók vállalja a „művészesten” történő fellépést. Sopronba érkezésekor Poszvék Lajos doktornál, a Frankenburg Irodalmi és Művészeti Kör akkori alelnökénél szállt meg a Kis-utca 3. szám alatt.5

A Soproni Napló 1905. december 10-én,! tudatta olvasóival: „Érdekes művész-estet rendez ma, szombaton este fél hét órakor a soproni irodalmi és művészeti kör.” „Bartók Béla úr, zeneművész Bach, Chopin, Liszt műveiből játszott, valamint saját kompozícióiból az Ábrándot és a Scherzot.” Néhány nappal később a Soproni Napló „Hírek” rovatában olvashatjuk:

„Az estély fényes sikerét jelentette Bartók Béla zeneszerző és zongoraművész játéka, aki mesteri technikát és érzéssel teli játékot mutatott be. A közönség nagy élvezettel hallgatta a művészt, aki a tapsvihart ráadásokkal viszonozta, valósággal elkápráztatva hallgatóságát páratlan játékával.”7

Mindez 1905 decemberében történt.8

De történt más is ebben az évben, a soproni hangversenynél jóval korábban. Olyan, ami nem függ össze Sopronnal; valami új. ami megváltoztatta, más irányba terelte Bartók művészi elképzeléseit, zeneszerzői tevékenységét. Maga erről így írt önéletrajzában:

„ ... Fölismertem, hogy a tévesen népdaloknak ismert magyar dallamok — amelyek a valóságban többé-kevésbé triviális népies műdalok — kevés érdekességet nyújtanak, és így 1905-ben hozzáfogtam a mindaddig teljesen ismeretlen magyar parasztzene fölkutatásához.” Dr. Csatkai Endre írta „Bartók Béla soproni szereplései” című írásában a következőket'

„A Nemzeti Múzeum Bartók-kiállításán volt egy érdekes grafikon, amelynek tanúsága szerint Bartók Béla fiatalabb éveiben személyesen kutatott a volt megye területén népi dallamok után, mégpedig Jobaházán és Fertőszéplakon. Érdekes volna kutatásainak körülményeit és eredményeit ismerni. (Soproni Szemle 1955. 119—124. old. 12. számú lapalji jegyzet.)

Rajeczky Benjamin erre vonatkozó kutatásait foglalja össze a Soproni Szemle 1956. X. évfolyam 281—283. oldalán „Bartók Béla népdalgyűjtései Sopron megyében” cím alatt. íme néhány gondolata: „Sajnálkozva kell bevalla- nunk, hogy Bartók Sopron megyei gyűjtéséről csak édeskeveset mondhatunk.” „Bartók Sopron megyei gyűjtése egy községre, Jobaházára szorítkozik (37 dallam).”

Bartók saját kezű javításából kiderült, hogy Fertőszéplak helyett a Vas megyei Mikos-Széplak a másik gyűjtőhely pontos neve. (Lásd Rajeczky fenti írását.)

Bár Sopron megyei népdalgyűjtése nem függ össze Sopronnal, valamint a bartóki népdalgyűjtés anyagához viszonyítva valóban édeskevés a jobaházai anyag (többnyire közismert, másutt is följegyzett dallamok), és az első soproni hangverseny (közreműködés) idejével sem egyezik a gyűjtés időpontja, mégis jelentősnek tartjuk ezt a kapcsolat-töredéket, a mi számunkra érdekes, becsülendő valóságot.

Sokat mond nekünk viszont az 1906. január 30-án keltezett, Bécsből küldött Bartók-levél11 több ok miatt:

456