Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 5. szám - TANULMÁNY - Könczöl Csaba: A hallgatás szinonimái

a hagyományos eszközt is, amit a színek változtatása, az egyes színárnyalatok élénkíthetnek, alakíthatnak a mintacsalád variációin.

A másik család viszonylag egyszerűbb változatokból épül fel: a motívumok sorolhatók, azaz különféle sorrendben kapcsolódhatnak egymáshoz. A színek váltásával természetesen ebben a mintarendszerben is érdekes és finom árnyalatkülönbségek kialakítására nyílik lehetőség. (Zárójelben: Droppa Judit 1948- ban született Tatabányán, tanulmányait 1973-ban fejezte be az Iparművészeti Főiskolán, részt vett a VIT-pályázaton, kiállított Budapesten, Békéscsabán és Szombathelyen, ez utóbbi helyen az 1974. évi III. Fal- és Tértextil Biennálén.)

Amilyen örvendetes, hogy női kötött és szövött kelmékből gazdag, és a szó mindkét értelmében színes a bemutatott anyag, a tizenéveseknél már csak mérsékeltebben követi a tervezés a divatot, gyermek- és bébikelmékből viszont eléggé szegényes a biennálé. Ügy tűnik, hogy a „nálunk mindent a gyermekért!” jelszó csak részben és hellyel-közzel érvényesül. Gyermekholmik dolgában (s ezúttal ruházati, öltözeti anyagokon kívül mást is, például a gyermekcipőket is megemlíthetnénk) jócskán elmaradtunk az európai átlagtól, elsősorban természetesen a nyugati ipari országok gyermekruházati iparát véve alapul. A szocialista országok között elsősorban az NDK és Csehszlovákia példája lehet ösztönző számunkra. A biennálé gyermek- és bébikelme anyagából a díjazottak törekvései dicséretesek (Markovitsné Almásy Angéla I. díjas „Misi”, Gyarmati László II. díjas Racka, és Varsányi Mária III. díjas ABC című anyagával.)

A biennálé fiatal és idősebb textiltervezőink rendszeres találkozói révén a közvetlen tapasztalatcserére és az alkotói kollektívák műhelyeibe való betekintésre is módot nyújt. Szombathely városa azzal, hogy a Könnyűipari Minisztérium, a megyei tanács, a Kulturális Minisztériüfn, az Iparművészeti Tanács, a Magyar Képzőművészek Szövetsége és a Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület összefogásával indított sorozat házigazdái szerepét vállalta, tulajdonképpen önmagát lendítette előre a bátor kezdeményezők, vállalkozók sorába. Éppen jókor, mielőtt még a kezdetben oly ragyogó Savaria játékok, operák fénye elhalványodna.

452