Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 5. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Pozsgai Zoltán: Kultúrtöténeti Symposion Mogersdorf
pannon eszme. Az olyan, velünk szemben ellenséges megnyilvánulások is, mint amilyeneket a burgenlandi Zimmermann nemrég kiadott könyve tükröz: hogy a magyar illetőség egészen a Rába vonulatáig (Szentgotthárd, Sárvár, Győr) nem jogosult ma sem, mert itt hajdan, a magyarok előtt alapvetően német elem létezett. A Burgenlandi Tartományi Főnökség hivatalosan is elhatárolta magát ettől a koncepciótól. (Láng László, a tartományi főnökség egyik kompetense előttem is kijelentette, hogy a Zimmermann által kifejtett gondolat „hamis és elfogadhatatlan”, „a szerző könyve nem érdemli meg, hogy akárhol is olvassák”. Közlése rám meggyőzően hatott.) Továbbá most már kívülrekednek a sym- oosionokon az olyan gondolatok is, amelyek az egykori közös ellenség, a török elleni harc szükségességét valamiféle állítólagos mostani közös ellenség ellen aktualizálni igyekeztek. Mint már említettem, az évenkénti történész-találkozókat más-más nemzetbeliek területén rendezik meg. A rendezvények főcíme azonban mindenütt azonos, tükrözi, hogy Mogersdorfból indult el a sorozat. Az ott megrendezett első symposionok címe: „Internationales Kulturhistorisches Symposion Mogers- dorf”. A hazánkban Kőszegen tartott rendezvény címe is: „Nemzetközi Kultúrtörténeti Symposion Mogersdorf”. A szlovéniai Mariborban rendezetté: „Med- narodni Kulturnozgodovinski Simpozij Modinci”. A Zágrábban megtartott rendezvényé: „Medjunarodni Kultumo Povijesni Simpozij Modinci”. Jövőre Sopronban lesz az összejövetel, s annak a címe is „Nemzetközi Kultúrtörténeti Symposion Mogersdorf” lesz. A kis falu híre így vonul országról országra. Ámbár most már nem is olyan kicsi. A trianoni békeszerződés, illetve a velencei egyezmény után ez a gazdaságilag erősen Szentgotthárdhoz kötődött, gabona- és főleg dohánytermeléssel foglalkozó község erősen megbénult. Ugyanis a szentgotthárdi dohánygyártól kapta addig legfőbb jövedelmét. A falu határában az időben évente 50 000 font szárazdohányt termeltek. Ennek a termelésnek és jövedelemnek befellegzett, természetesen a szentgotthárdi dohánygyárnak is. Utána mindkét településről megindult a kivándorlás Amerikába: a kis Mogersdorfból (Nagy- falváról) 160 ember vándorolt ki. A kis községet a végveszély fenyegette. De szorgalmas lakossága — német és magyar ajkúak, csekélyebb számban szlovének — új termelési ágazatokat kerestek és találtak. A gabonatermesztés mellett fellendítették (főleg a Schlösslbergen) a szőlőkultúrát. A hegy levének minősége vetekszik a legjobb osztrák borokéval. És most területi koncentrációt hajtott végre a tartományi kormányzat odaát. Mogersdorfhoz csatolta az egészen közeli Deutsch-Minihoffot és Wallendorffot. És ez az „együttes” nagyközségi rangot kapott. Kétségtelen, hogy ez a koncentráció elősegíti a fejlődést, s egyre rangosabb szállásadója a kultúrtörténeti symposionoknak is. 4. Az évenkénti témák — természetesen — eléggé változatosak. A konkrét,'tárgyalandó, illetve megtárgyalt témák közül csak néhányat említek: „A török elleni közös védelem kérdései”. „Nemzeti és nemzetiségi problémák a pannon térségben a 16-—17. századtól 1918-ig”. „Parasztfelkelések a XVI—• XIX. században.” „A pannon térség városainak fejlődése a XVI. századtól.” (Ez volt Kőszegen.) „Az iskolaügy fejlődése, alakulása a XVI. századtól.” Mi szorgalmaztuk és szorgalmazzuk, hogy közelítsünk a mához. Kiindulópontnak jó 420
