Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 5. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Pozsgai Zoltán: Kultúrtöténeti Symposion Mogersdorf
bár számunkra még nem megfelelően. Tudjuk, nem is mehet ez könnyen, hiszen a részvevők történelmében, annak értékelésében, ideológiájában (amely nem mellékes a megítélés szempontjából) nemcsak azonosságok vannak, hanem lényeges különféleségek is. Várhatóan jócskán lesznek ilyen különféleségek a jövőben is. Jó, hogy a Mogersdorfból útnak indult, említett alapeszme egy másikkal is párosul. Nevezetesen azzal, hogy ennek a hármas határvidéknek a tájékán magyar, délszláv és német ajkú lakosok gyakran, huzamosan, békésen együttéltek, együttműködtek. Tehát a nép — amit mi értünk e fogalmon — nemzeti, nemzetiségi hovatartozása miatt nem eredendően, fátumszerűen ellenségeskedő. Államalapításaink óta az etnikai és az államhatárok ezen a tájon sohasem estek egybe, ám a szomszédos népeket önmagában ez a tény alig szólította egymás ellen. Leginkább csak az uralkodó osztályok gazdasági érdekei élezték ki a hovatartozás nacionalista összecsapásait. Megváltozott a világ, megváltoztak a társadalmi, gazdasági és politikai viszonyok ebben az egész térségben, hogyha nem is mindenütt egyformán. A változás mindenesetre lehetővé teszi, sőt kiáltóan követeli a szomszédos nemzetek, nemzetiségek békés egymás mellett élését, együttműködését. Ki-ki boldoguljon, gyarapodjon, haladjon ott, ahol él •— ez egyre inkább kiterebélyesedő koreszme és egyben szocialista eszme is. A Mogersdorfból elindult évenkénti közös symposionok megrendezésének gondolata segít elmélyíteni ezt az alapeszmét is. 3. A történész-találkozóknak csak 1970-ben, az alapgondolat megszületése után hat esztendővel lett nemzetközi egyezményben rögzített, állandó szervezetűk. Az erről szóló szerződést a Burgenlandi Tartományi Főnökség, a budapesti Kulturális Kapcsolatok Intézete (azaz, mint tényleges résztvevő, Vas megye Tanácsa) Szlovénia részéről pedig a Maribori Főiskolák Szövetsége írta alá. Egy év múlva Horvátország, a Horvát Történelmi Társulat is csatlakozott. Legújabban a Steyer Tartomány történészei is részt vesznek a találkozókon. Ebben az évben kérték, hogy rendes tagként részt vehessenek, noha nem tartoznak az úgynevezett pannon térséghez. Egy ideig bizonyos aggályok éltek a résztvevők egy részében, hogy a steyer részvétel nem jelenti-e a pannon térségbeli együttműködés szétesését. Bennünket magyarokat ez a részvétel egyáltalán nem zavar, úgy tűnik, a szlovéneket és horvátokat sem. Hiszen egy csücsökben a hajdani Noricum (Styria) is a részvevők között fekszik. Különben is: az, hogy pannon térség, csak egy földrajzi, földrajz-történeti fogalom jelenünkben. Ma nincs, eleve nem lehet valamiféle külön pannon eszme, mégha a térség különféle nemzeteinek, nemzetiségeinek a fejlődéstörténetében van is számos közös vonás. A történész-találkozók alapgondolatai sokkal tágabbak, semmint területi lokális keretek közé szoríthatnánk őket. Ezeknek a gondolatoknak integrálódniuk kell az általános, humánus haladás gondolatköreibe. Különben visszájukra fordulhatnak, szepara- tív, azaz esetleges újabb torzsalkodások veszélyeit magukban hordozó összejöveteleket eredményezhetnek. Az jó, hogy a legtöbb részvevő egyre világosabban látja ezt is. Ügy tűnik, egyre inkább kívülrekednek a symposionokon a kicsinyes, lokális, félrevivő gondolatok. Egyebek között az, hogy él, létezik valamiféle külön 419
