Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 4. szám - SZEMLE - Bödőcs Pál: Féja Géza: Visegrádi esték
meghatározó, rendkívül egyenlőtlen arányából. A kielégületlenség bosszút szül — különösen, ha kompromittáló —, s a bosszú áldozata szükségszerűen a mindenki számára elérhető, a cselekvéssel mérhető ember lesz. Féja Géza tehát nem Görgeyt igazolja, de a sorsát uralni akaró ember tragédiáját. Helyesen alkalmazkodott témájához az író, amikor a korábbi elbeszélő, leíró jellegű freskó-felépítés helyett a drámai párbeszédet választotta. A téma általános érvényű kitágítása s Görgey puszta élete is egyaránt alkalmas a drámai ábrázolásra; így az általános érvényűnek, mint kisugárzó erkölcsi s gondolati erőnek, és az egyedinek, mint hiteles megjelenítésnek összefonódása teljesen megvalósulhatott. Szerencsés volt a közvetlen drámai alaphelyzet beállítása: Görgey külső és belső bekerítettsége, elszánt sziszüphoszi küzdelme a sorsával s a váddal; hisz ugyanazon tényeket tudja védelmére hozni, amelyekkel a világ árulónak ítélte. Megidézi Kossuth szellemét, mert tőle várhatja csak tetteinek megértését, még akkor is, ha az összeomlást éppen az egymás ellen végtére nyíltan is kiszálló cselekedetek jelezték elkerülhetetlennek. A megidézett Kossuth tulajdonképpen hisz neki, de már nem a forradalmár hitével, hanem a megfáradt politikuséval. Hogy a reménytelenség felszínén tudjon maradni az csupán az életét felemelő majd elejtő tények, szinte fegyverként való napi tisztogatásának következménye. Életének minden más területén mások kiszolgálója vagy zsarnoka lesz. Az utolsó három fejezet szolgálja ennek valóságát, látszólag a főhős életének hossz- metszetével is megismertetve. A mű belső sugárzása ha meg is fogyatkozik ezzel a szerkezettöréssel, az író mégiscsak így éri el célját: átmenti a halál küszöbén megtorpanó reménytelenség mögül az utókorba a reménykedést. A mű líraiságát elsősorban az önigazolás halálos elszántsága adja, s nem annyira a sokszor igen találó, de olykor érzelgősségbe tévedő élet- és természetleírások párhuzama. A bizonyítás következetes logikájára kipattanó elbeszélő részletek, csataképek, a szabadságharc legkorhűbb és leghatásosabb mozaiktablóját adják össze. A regény stílusának alapszövetét a pontos és hajlékony régi magyar nyelv sugározza, amely a szavaknak feszes tartást és finom hangulati fényudvart ad; a beszédtagolás, az érzelmek belső ritmusának természetességével s a meditativ körülírásokkal egyaránt remekelve. A korhűséget s a miliőt mértékletes arányban pontosítják a népi, tájnyelvi kifejezésformák, valamint a XIX. század első felének, a nyelvújítás utáni közvetlen időszaknak nyelvi fordulatai és kifejezései. S mindez oly közvetlenséggel, hogy a legtermészetesebb mai irodalmi nyelvként hat. Féja Géza legújabb történelmi regénye, a Visegrádi esték, jelentős alkotás. A történelmi illusztrációk, mesterkélt párhuzamok, parabolák és groteszkek korában magas rangú művészi példát ad a történelmi, társadalmi valóság felmutatására. (Szépirodalmi Könyvkiadó, 1974) BÖDÖCS PÁL 378