Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 3. szám - Molnár József: Skicc egy skálázó kislányról (elbeszélés)
MOLNÁR JÓZSEF Skicc egy skálázó kislányról El kell képzelnünk egy sportpályához ragasztott, puritán egyszerűséggel berendezett büfét. Ebben a büfében, a hétvégi labdarúgó mérkőzések idején, a gebines vezető kiterjedt családjával alig győzi a munkát; dolognapokon viszont nehéz benne egyszerre tíz vendéget összeszámolni. A büfé kijáratából már látni a város szélét, azt a sávot, ahol a Garasos erdő kezdődik. A gebines este nyolckor zár, 'mert a környék lakói kakasokkal ébrednek és vacsora után már ágyba kívánkoznak. A Hídépítő Vállalat irodájából és a Közületi Gépellátó javító- műhelyéből csurran néha futóvendég; az igényesek inkább a város belseje felé keresnek vigadozó helyeket. Aki ötödször jelenik meg itt, azt már törzsvendégként fogadják. Körülbelül éppen ötödször lép be egy falusias formájú, nagybajszú vendég. Legénykorában bokáját törte, a csontok rosszul forrtak össze; amikor lánykérőbe ment, akkor se tudta titkolni bicegését. Egy hete, hogy megvette Mihálka özvegyétől az erdő szélén árváskodó viskót, és beköltözött a nyulaival. A gebines Kenéz úrnak szólítja. Kenéz úr leül az első üres asztal mellé és három deci vöröset kér; ez az esti adagja. A szomszédos asztalnál szintén magánosán hör- pölgeti harmadik fröccsét egy két méter magas, behemót ember, akiről nem tudni, merre van hazája. A harmadik asztalnál ülő főiskolást a gebines néhányszor látta a teniszpályájukon. A főiskolás egy középkorú emberrel tárgyal; csak súgják egymásnak a mondanivalót. Közvetlenül a söntéspult közelében van a törzsvendégek nagy asztala. A sportpálya gondnoka egy félszemű emberrel vitatkozik azon, hogy Koller a MÁV-ban vagy a Textilesben kezdte-e pályafutását. Mindketten előrehaladott állapotban vannak. Makacsul vissza-vissza térnek Kollerre, mert érdekesebb téma nem jut eszükbe. Kora őszi estén hót felé jár az idő; künn már szürkül. Egy tízéves kislány lép be, illedelmesen kezétcsókolommal köszön, otthonosan odaül a félszemű mellé a törzsasztalhoz, és türelmesen várni kezd. Mit kell még tudnunk a szereplőkről? Az apa üvegből való szeme valamivel sötótebb; jobb szeme zöldes-szürke, és azon keresztül, beszívott állapotában, acsargó belső békétlenséget áraszt a világba. Munkáját reggel hatkor kezdi; este hatkor még elviselhetően, záróra felé már rendszerint harciasán részeg. Felesége csak végszükségben mutatkozik a büfében; a Ruhagyárban dolgozik. Az asszony •—■ ha csak teheti — reggeli műszakját is délutánira cseréli el. Reggel iskolába indítja lányát, és naponta lelkére köti; leckéjével és egyéb dolgaival úgy végezzen, hogy hót órára a büfében legyen. A 'gyáriból este 11 tájban ér haza; arra már férje úgy alszik, mint akit letaglóztak. Anna tízéves, de már nagyon hasznos családtag. Ő vállalja a legnagyobb lelkderőt követelő feladatot: személyes megjelenésével kell megakadályoznia, hogy apja — a büfét elhagyva —• városi vendéglőkben tovább igyon. Kullancs módjára kell apjához 'tapadnia. Néha pofont kap, de akkor sem szabad engednie. Nem szabad komolyan vennie, ha apja ilyenkor irtózatos fenyegetéseket 197
