Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 2. szám - GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM - Seres József: Kiss Dénes: Mondd a falaknak
A Sólyomidővel kapcsolatban egyik kritikusa úgy vélte, hogy az író gyakran inkább leírja, mint ábrázolja hőseit. Nos. ez a vélemény végképp megdől Kiss Dénes újalhb regényének, a Mondd a falaknak olvasásakor. Most láthatjuk, érzékelhetjük igazán, mennyire sokrétű, mennyi robbanó erő, aktivitás és visszahúzódás, öntudatos előrenézés, önbizalom és megtorpanás rejlik Dobos Dani alakjaiban. Az, hogy lalteregó, hogy benne valójában önmagát formálja irodalmai hőssé, fékezőleg is hathatna az íróra. Megköthetné a fantáziáját, sőt őszinteségét is. Bátor és „igazi” író azonban könnyen túllép aiz ilyen akadályon. Kiss Dénes pedig föltétien közéjük tartozik. A Sólyomidőben már érezhettük egy megalkuvás nélküli, elveihez megpróbáltatások között, veszélyek ellenére is ragaszkodó személyiség kialakulását, aki sohasem a külső látszatban, hanem a belső lelki mélységekben keresi az igazságot. Humanizmusa éppen úgy belső átélésből fakad, minit merész, gyakran ellhirtelenkedőnek tűnő tettei. Bizonyítékot, tényékét bőven találhatunk ehhez a Sólyomidőben, s ha ott gyakran a kamaszkor titkos belső kifürkészhe- tetlenságeit sejtjük mögötte, a Mondd a falaknak Doibos Danijában egyrie határozottabban érezzük, hogy állandó belső idegfeszültségben élő, önmagával vitatkozó emberré alakul. Olyan regényhőssé, akiben a forrongó jelen és jövő érzelmei, vágyai, lehetőségei, sikerei és csalódásai tömörülnek. A fentiek imagyarázzák mag, hogy az író saját altianegója, Dobos Dani mellé megteremti másik alteregóját is Fűmag személyében. Lehet, hogy ez talán nem is szándékosan, nem tis tudatosan történt, Fűmag azonban mindenképpen Dani belső ellentétévé válik a regényben. Erre vall az is, hogy .az igazi nevét csak elbújtatva, egyszer említi az író az egész regényben. Dani, a szegényparaszti fiú, aki nem is ,a szüleinél, hanem ,a nagyanyjánál nő fel, kevésbé céltudatos, helyesebben önmaga előtt is titkolja igazi nagy vágyait, célját. Fűmag sokkal vagányabban tör előre az érvényesülés útján, a város és a világ meghódítására. Elválaszthatatlan, összeforrt barátok, de mintha ez az összefcirnotitség éppen ellentétességükből fakadna. Mert valójában mindemben egyet akarnak, csak módszereik mások. Ellentétük néha a végsőkig kiéleződő veszekedésekben robban ki. íme, ez a belső gyüirkőzés, önmaga és az élet, a világ igazi értelmiének ellentétekben való keresése. Erre mutat a regény parabolisztikus szerkezete is. Dani sorsa újabb nagy fordulat előtt áll, amikor egy újságíró felfedezi benne — az egyik budapesti gyár „Furcsa tag”-jálban — .?. valóban különös embert, riportot ír róla, s most találkoznak a Hungáriában, az írók, művészek kávéházában. Ennék a taiálkozásmák, Dobos Dani megjelenésének és magatartásának a megjelenítése szuggesztív alkalmas arra, hogy közben megismerkedjünk Dani és Fűmag összefonódó élötharcával. Megismerjük mindazt, ami Danival az érettségi óta történt, úgy, hogy közben egy izgalmas történelmi korszak, az ötvenes évek első felének tükörképéit ás kapjuk. Persze nem úgy, ahogy általánosságban lismerjük, hanem úgy, ahogy az Dobos Dani és Fűmag sajátos, felfokozattan érzékeny lelkivilágán, élményvilágán át tükröződik. S éppen ez a sajátos tükröződés az, ami Kiss Dénes könyvének igazi művészi értékét adja Ennél tovább nem is jutunk. Megtudjuk, hogy Dani és Fűmag életútja egy ideig elvált, die éppen .most. itt, ebben a kávéházban találkoznak ismét. Derűsen, vidáman, hogy folytassák egymás elletni csatározásukat — azaz újalbb életük kovácsolását. De erre a regényben természetesen már nem kerül sor. A könyv a Kozmosz-sorozatiban jelent meg, bár nyilvánvaló, hogy nem ifjúsági regény már, hiszen hősei a legbonyolultabb egyéni és társadalmi gon191
