Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 2. szám - GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGI IRODALOM - Seres József: Kiss Dénes: Mondd a falaknak

gyermek- és ifjúsági irodalom

Kiss Dénes: Mondd a falaknak

Kiss Dénes regényének meglehetősen gazdag előzménye van. A Mondd a falaknak egyenes folytatása a Sólyomidő című regényének, ami azonban nem jelenti azt, hogy külön tekintve nem teljes, nem egész. Kétségtelen azonban, hogy Doibos Dániel alakja sokkal egységesebbé, teljesebbé válik A kányadombi indiánok, az Utolsó indián nyár és a már említett Sólyomidő ismeretéiben.

Nem új dolog sem a magyar, sem a világirodalomban, hogy az író a főhős életét gyermekkorától a felnőtté válásig, sőt haláláig nyomon követi (Gárdonyi: Az egri csillagok, Babits: Halálfiai, Du Gard: A Thifoault család, Gorkij: Életem stb.), ia különbség mégis szembeszökő. Az említett művek ábrázolási módja ugyanis egységes: a felnőtt olvasók számára íródtak, Kiss Dénes említett regényei közül viszont A kányadombi indiánok a 10—14 évesek, Az utolsó indián nyár a 14—16 évesek, a Sólyomidő a 16—18 éveseik, a Mondd a falaknak pedig az úgynevezett felnőtt ifjúság számára készült.

S itt érdemes megállni egy kicsit, hogy tisztázzunk bizonyos fogalmakat. Elsősorban azt, hogy ezeik -az úgynevezett életkori sajátosságok érintik-e a művészi színvonalat, avagy eiképzeihető-e, hogy egységes műként négykötetes regénynek tekinthetjük? Alábbiakban, ha nem is konkrét megállapítás formájában, talán sikerül válaszolnom mindkét kérdésre.

Bizonyos, hogy az életkori sajátosságok szem előtt tartása nagyon jelentős tényező egy regény megírásakor, hiszen az írónak belülről kell szemlélnie a világot. Kiss Dénesnél A kanyadombi indiánok esetében ez már a téma megválasztásában is érezhető, amikor a gyermeki fantáziát, az iskolai és úttörőélet vonzó, romantikus mozzanatait helyezi előtérbe. Ugyanakkor azonban érvényesül benne a felnőtt író imái szemlélete, ítéletalkotása az .alakok megformálásában, sőt iaz eseményeik szövésében egyaránt. Gyakran szimbolikus színezetűvé tételében is. Bizonyos, hogy a valóság egészének tükrözése az életkori sajátosságok figyelembevételével ebben a regényéiben még nem mindenütt sikerült Kiss Dénasnek. Erről más alkalommal már szóltam, de egészében tekintve már ez a regénye is egyszerre szól a gyerekekhez és a felnőttekhez. S ez a törekvés már sóikkal jobb, eredményesebb A kányadombi indiánok, s még inkább a Sólyomidő oímű regényében. Dobos Dani életszemlélete, gondolkodásmódja, s ennek megfelelően tettei is, szemünk előtt válnak sokrétűbbekké, .bonyolultabbakká, Kiss Dénesinek sikerült megoldania, hogy hősét .mindig belüliről szemlélve ábrázolja, s a világ, az élet, az események — akár iskolai, akár társadalmi oldalról nézzük —, nem az író mai, hanem az akkori szemlélete szerint tükröződjön. Ez annál inkább sikerülhetett, mert Dobos Dániel alakjában végül is saját alakját, mintegy alteregóját teremtette meg.

190