Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 2. szám - TANULMÁNY - Laczkó András: Takáts és Weöres egymás első kötetéről
LACZKÓ ANDRÁS Takáts és Weöres egymás első kötetéről Inodalcmtörtenetileg teljes értékű bibliográfia — tudtommal — sem Weöres Sándor, sem Taikáts Gyula életművéről nem készült. A vissziaiteíkintők pályaképük vázolásához elsősorban azokat .az írásokat használták fel, amelyek később kötetbe, könyvbe kerültek. Most két olyan kritikára hívom fel a figyelmet, melyeket szerzőik nem közöltek újra, és ezért a feledés homálya borult rájuk. Takáts és Weöres egymás első kötetéről bírálatot a pozsonyi Magyar Minerva c. lapban írt. Az 1930-ban indított lap a csehszlovákiai magyar irodalom jelentős, havonta megjelenő, szép kiállítású folyóirata volt. A Magyar Minerva nemcsak a csehszlovákiai magyar íróktól közölt, hanem figyelemmel kísérte a jugoszláviai és magyarországi irodalmi életet is, innen is toborzott munkatársiakat. Mindhárom országban volt szerkesztője. A magyarországi dr. Marék Antal orvos és író (aki .abban az időben szépprózai hátsókkal jelentkezett az irodalomban, és Zsákutca című prózai kötete iá harmincas évek közepén jelent meg). Ö gyakran utazott le .abban az időben Pécsre, hogy .az egyetemi irodalmárkodó ifjaktól kéziratokat kérjen és küldjön Pozsonyba. A Magyar Minerva egy-egy száma .mindössze tizenhat levélből (harminckét oldal) állt. S tekintetbe véve, hogy a szépirodalom mellett tanulmányokat 'és ún. „iránycikkeket” is közölt, a kritikai rovatiban — jó esetben — két-hároim könyv bírálata kaphatót!!' helyet. A lapban Weöresnek és Takátsinlalk több verse 'és kritikája jelent meg. Az 1935-ös évfolyamban egymás első kötetéről írtak. Takáts Gyulának Kút címmel adták ki Kaposváron első versesikönyvét, Weöres Sándor pedig Pécsett maga jelentette meg a kötetét. A Hideg van című W eöres-kötet kiadásának körülményeit harminc 'év után Takáts így elevenítette fel: „A Geogriáphia Paninoinioa sorozatban jelent meg dolgozatom a somogyi Niagyberekből... Ezek után Weöres Sándor is verseskötetlével — melynek .sokáig Madártávlat volt a címe — velem együtt jelent meg Mayeréknál. Így történt, hogy olcsó áron és igen szép szedéssel hagyta el ia Hideg van a kis Perczel utcai sajtót. A nyomdatulaidonos tőlem is, mint laki hozta az új megrendelőt, ».biztosítékul« aláírást kért. Sándor az első kész példány utíán első kötetének egész kéziratát ajiándékul akarta adni nekem. Nem fogadtam el, csupán az 'első példányok agyikét »egy közös élmény emlékéül« dedikáaióval, és egy dedikált fényképet, mely ezekre az induló esztendőkre utal. Később, ha jól emlékszem, úgy mesélte, hogy a Hideg van számláját Csönge természetiben fizette ki.”1 Magyarázatként .még valamit ide kell iktatni, mielőtt idézném Takáts kritikáját. Azt, hogy az akkor induló harmadik nemzedék — akiknek közös, de korántsem teljes bemutatkozása .az Űj magyar líra oímű .antológia2 volt — 156
