Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 2. szám - TANULMÁNY - Takáts Gyula: Vázlat a dunántúli költészetről
tanulmány TAKÁTS GYULA Vázlat a dunántúli költészetről* A magyar költészetben a legnyugatibb s egyben a legdélibb jellegű a dunántúli — az úgynevezett Pannon országrész lírája. Földrajzi helyzete, történelme és szellemi öröksége jelentős szerepet játszott e vonások kialakításában. Hiszen Aquincum, azaz a mai Óbuda; Savaria-Szombathely; Mogentianae-Keszthely és Sopianae-Pécs szögletében ma is a római alapozású utakon folyik tovább az élet. Római istenek, császárok szobrai és középületei, templomai díszelegtek hajdan e tájon. Romjaik és leleteik ma is e városok szellemi életére kisugárzó emlékek. E klasszikus felépítményt egy derűs, emberi arányú, kézhezálló gazdag táj és annak mediterrán jellegű éghajlata sugározza be. Északról és keletről Európánk főfolyója, a Duna, délről pedig az Alpokból iramló Dráva határolja. E folyók a nyugatot kelettel összekötő euráziai, élő áramlásnak nemcsak jelképei. Ezeknek az adottságoknak tengelyében bazaltvulkánok sorától szegve a Balaton, vagy másképp a Magyar Tenger óriás víztükre ragyog. Irányjelző meg a repülőknek is. akik e tükörtől északra tündéri szőlővidék fügés présházait és erdők koszorújában a kéklő medencék kagylóiban bányavidékek gyárait szemlélhetik. Délre pedig le egész Pécsig mandulások-gyümölcsösök, szelídgesztenyések és óriás hullámzású zöld dombok gabonatábláiban gyönyörködhetnek. Ilyen megközelítően e dunántúli valóság arca, Petőfi magyar Nagyalföldjének nyugati szomszédja. E tömörített vázlatból is talán kiérezhető az a külső vonás és az a matéria mögött rejtőzködő szellemi lényeg, amely minden valóságból és mindenütt nevelő erővel sugároz a rajta és benne élő emberre. A föld a világba tájolt helyzetével pedig magát a történelmét is sokban igazítja. Így beszélhetünk e valóságok indításából egy sajátos dunántúli költészetről. Ez a líra, ha nagy nemzeti költőink művét vesszük alapul, megkülönböztethetően rajzolódik ki a magyar költészetben. Igen jellegzetes például az a különbség, amely pl. az alföldi és Erdély-határszéli Petőfi-Arany-Ady és a dunántúli Vörösmarty-Vajda-Babits lírája és szelleme között van. De ha már a dunántúli római, latin hagyománnyal kezdtem, úgy Pannóniában a náluk századokkal messzibb múltat kell idéznem, hogy ne csak költőink sorát, de a Dunántúl szellemét is idézhessem, mert szellem és szülőföld, úgy vélem, még a legkivételesebb esetben sem különíthető el. * Elhangzott Aleksander Nawrocki költő fordításában 1974. október 24-én a varsói Magyar Kulturális Intézet „Dunántúl a magyar költészetben” c. előadásán. 153
