Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Gutter József: Mit ér a műveltség az üzemekben?
geit és megfelelően kielégítsük azokat a pozitív igényeket, amelyek sokszor észrevétlenül halmozódnak fel. A helyi művelődési igények elemzésében, a kanikrét tennivalók meghatározásában — és tegyük hozzá; a művelődésben — elsősorban a pártszervezeteknek kell élenjámidk, de sajnos a páirtailiapszervezeteinik többségében a művelődés ügye máig sem kerül az őt megillető helyre. A dolgozók képzéséről való gondoskodás nemcsak la személyzetis „reszortja”, hanem — minthogy társadalmi ügyről van szó — az üzem valamennyi tagjának, különösen a kommunisták feladata. S ebben a pártszervezeteikre különösen nagy feladat hárul, amit az MSZMP KB és a megyei művelődéspolitikai határozatok egyértelműen hangsúlyoznak. Az üzemi termelő munka — mint jeleztük — növeli a tudás iránti igényeket, az iskola pedig az oktatás tartalmának korszerűsítésével és új formáinak bevezetésével közeledik ia termelés új feltételeihez, a munka tartalmának változásához stb. Ebben az összefüggésben különösen az üzemen belüli iskoláknak van nagy jövőjük, amelyek a termelési profil szerint oktatnak és lehetővé teszik az élenjáró tapasztalatok azonnali átadását. Ezeket a formákat — tanfolyam jelleggel — már alkalmazzák, különösen azokban az üzemekben, ahol jelentősebb rekonstrukcióikat hajtanak Végre, új technikával dolgoznak és modern technológiai eljárásokat vezetnék be. Ezek a tanfolyamok azonban csak úgy tölthetik be funkciójukat, ha valóban újat adnak, ha. a munkásokkal ténylegesen a modern technikát és a korszerű technológiai eljárásokat ismertetik meg. Ezt csupán azért hangsúlyozom, miért Vas megyéiben is találkozni olyan helyekkel, például az építő- és ruházati ipariban, ahol ugyan alkalmazzák már a modern technológiát, ugyanakkor előfordul, hogy a munkásokkal a különböző tanfolyamokon a régi tapasztalatokat ismertetik, amelyek nyilvánvalóan érdektelenséget váltanák ki és kioltják a munkások tudásszomját. A műveltség viszonylag alacsony üzemi és résziben társadalmi presztízsére vallanak az lalábbi tények űs. Másfél évvel korábbi adlatcik szerint Szombathely 54 üzemiében 5553-an nem végeztéik el az általános iskola 8 osztályát. Ebből 3289 dolgozó 35—40 év alatti. Többségük az iskolából való kiimairladás okát a pénzkeresésben jelölte meg, ami — a ténylegesen meglévő szociális nehézségek mellett — az anyagi javak műveltséggel szembeni előtérbe helyezésére, magasabb értékelésre vall. A megyében sdk fiatal azért nem megy ipari tanulónak, ment segédmunkásként többet keres. Szombathely üzemeiben működő kultűrfelelősök 88,2 százalékának nincs semmiféle népművelői végzettsége, 9-en végeztek tanfolyamat,"2-en rendelikez- nék középfokú képesítéssel, egyetemi végzettségű nincs. Olyanok is akadnák közöttük, akik még az általános iskola 8 osztályát sem végezték el. Önként adódik a kérdés: ilyen felkészültséggel eleget tudnák-e tenni a párt művelődéspolitikai törekvéseinek, a helyi igények pontos elemzésének, a reális tervezésnek stb? — amely nélkül nem lehet hatékony munkát végezni. A megyeszékhely üzemeinek közel fele egyáltalán nem rendelkezik .művelődésre alkalmas helyiséggel, 34 százalékuk többnyire az ebédlőt, vagy más rendeltetésű helyiséget használ művelődési célokra. Az üzemek kulturális költségvetésének egy főre eső hányada is nagyon egyenlőtlen. A legtöbb helyen 10—20 forint, egyes üzemekben eléri a 60—70 forintot is, de olyan üzem is akad- (Ingatlankezelő Vállalat), ahol egy fő mű- velődésáire ©venként mindössze 4,7 forint jut. 140
