Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1975 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Gutter József: Mit ér a műveltség az üzemekben?
Hasonlóképpen aránytalan az üzemi KlSZ-szervezeték kulturális költság- vöfiéai összegének felhasználása. A pénzügyi erőforrásaik 48,7 százalékát kirándulásokra fordítják és csak 0.7 százalékát költik oktatásra, 0,6 százalékát pedig propaganda célokra, ami nyilvánvalóan nagyon kevés. Az üzemek művelődésének szervezettsége különösen hiányos. Szombathely 1-6 munkahelyén például egyáltalán nem készítenek művelődési munikiatervet, és az ilyen jellegű tevékenységük csak alkalomszerű, annak ellenére, hogy az üzem jellege, .a munka tartalma és feltételei, a személyes környezet mindenütt más és más. Minden üzemnek vannak bizonyos speciális sajátosságai, amelyek feltétlenül szükségessé teszik, hogy minden vállalat kidolgozza a neki legmegfelelőbb művelődési modelljét és tervét. Üzemeink vezetői elsősorban a szakmai képzést szorgalmazzák, ugyanakkor a város egyetlen üzemében sincs olyan szakkör, amely a munka jellegének megfelelő szakmai műveltséget fejlesztené. A megye munkahelyein összesen 39 szakikor működük, de ebből csak öt műszaki, technikai és az öt közül is mindössze kettő van termelőüzemiben. A dolgozók művelődésének teljes alárendelése az üzeim közvetlen gazdasági, pillanatnyi érdekeinek, nemcsak a dolgozóknak, hanem az üzemnek is árt, mert minél magasabb a munkás általános műveltsége, annál rövidebb idő alatt képes megszerezni, konvertálni és továbbfejleszteni a szakképzettségét is. Cáak példaként említem az Ekonomicseszkája Gazeta 1965. április 18-i számát, amely az egyik moszkvai üzemiben, történt felmérés tapasztalatai alapján közli, hogy egy szenszámlakatos kiképzéséhez 5—6 osztály esetében átlagosan 5 év, 7 osztály esetében 3—4 év, 8—9 osztály esetén 2—3 év, 10 osztály (középiskolai végzettség) esetén pedig mindössze 1—1,5 év szükséges. Az általános műveltség tehát a szakműveltség alapja, a képzettség szerves része, közvetlenül növeli a munkás termelőerejét is, hiszen ma már az önálló gondolkodás, ia logikai élemzőkószsóg, az általános orientáció képessége sem alacsonyabb fokon szükséges a termeléshez, mint a. gyorsan elavuló szakimat ismeretek. A korszerű szocialista műveltség-koneepciónlkban a szaktudás egyébként sem más, mint az általános műveltség kiegészítése és alkalmazása. A munkás műveltsége kihat a munka szervezésére, a (technológiai eljárások tökéletesítésére, a termelékenység növelésére, a társadalmi-közéleti 'aktivitásra stb. Az a vállalat tehát, amely a munkások művelődésén akiar takarékoskodni, kockára teszi saját versenyképességét és jövőjét, s tulajdonképpen a saját jövőjével spóroí._ A munkásoknak tehát nemcsak a szakmai, hanem az általános művelődésiét is nagyon komolyain kiéli vennünk. Kutatnunk kell a munkásművelődés általános és helyi, a konkrét szükségleteknek megfelelő modelljét, a munka jellegének változása és a magasabb képzettség közötti összefüggéseket, melyek a munkások művelődésének legracionálisabb formái, milyen a szabad idő felhasználásának jellege, a műveltség szerepe a munkások társadalmi-politikai aktivitáséiban'« milyenék a munkások művelődési értékorientációi, azok motívumai és hajtóerői, a szellemi értekék fogyasztásának lehetőségei, milyen módon elégülnék ki a szellemi szükségletek és hogyan termelődnék. A kutatási feladatokat szinte Vág nélkül sorolhatnám, .azonban — befejezésül — a kérdéscsoportnak csupán az egyik legfontosabb tényezőjét: a művelődés ösztönzőivel kapcsolatos helyi tapasztalatok és azok egyes 'elvi vonatkozásait érintem. Minthogy a szocializmusban ,a művelődés nemcsak egyéni, hanem alapvetően össztársadalmi probléma, ezért a művelődésben sem a személyes, hanerr^ 141
