Életünk, 1975 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1975 / 2. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Gutter József: Mit ér a műveltség az üzemekben?

intézmények és az üzem újszerű, belső együttműködésén alapuló, egymást kölcsönösein megtermékenyítő kapcsolatának.

A komplex gépesítés, az automatizálás, a tevékenységformák szélesedése tehetőségeket 'és feltételeket teremt a munkások műveltségének emeléséhez. A dolgozó a munkafolyamatokban közvetlenül átéli, feldolgozza magában a termelési folyamatok mechanizmusát, az új technika és a tökéletesített technológia jelentőségét, a imunka tudományos szervezésének eredményeit, amelyek meghatározott szellemi szükiségletdket támasztanak ibemne, s arra ösztönzik őt, hogy emelje a saját kulturális-műveltiségbeU színvonalát. Általános szabály: minél kvalifikáltabb a munka jellege és tartalma, annál magasabb képességbeli követelményeket támaszt a munkással szemben. Vas megyében az érettségizett szakmunkások szánna tíz év alatt 300 százalékkal növekedett, ami természetszerűleg a megye gyors iparosodásával függ össze. S abból is következik, hogy a murika tartalmának magasabb kvalifikáltsága a fizikai és szellemi tényezők teljesebb egységét képezi, és ez közvetlen kapcsolatban áll a szaktudással és az általános műveltséggel. Az általános műveltség a termelési folyamatokra a száktudiáscin keresztül hat.

A munka tartalmának magasabb szintje — .alkotó jellegénél fogva — a munkást nagyobb aktivitásira ösztönzi, arra, hogy szüntelenül növelje tudását, részt vegyen .az egyéb üzemi tevékenységekben: muokaversenyban, újításokban, a munkaszervezés tökéletesítésében, az üzemi demokrácia fejlesztésiében stb. A technikai haladás munkásokra való hatásának általános sémáját így lehetne ábrázolni: munkaeszközök fejlődése — munkások funkcióinak megváltozása — munkások egyéni képességeinek fejlődése — a munkások aktivitásának fokozódása és szélesedése.

Természetesen nemesink az üzemi környezet dologi, hanem a személyi, szubjektív oldala is hat a munkás igényeinek fejlődésére. A vezetők példamutatása, a termelőkollekitiva műveltsége, felelősségtudata, munkafegyelme, normái, a párt- és a tömegszarvezetek befolyása stb. mind-mind hatással vannak a munkások .művelődésére. Minél magasabb a kollektíva tudatossága, annál nagyobb hatást gyakorol tagjai fejlődésére. Ezért nem véletlen, hogy a munkásújítók többsége is a fejlettebb szocialista brigádokból ikerül ki. Körmend ipari üzemeiben például —■ egy felmérés szerint — a munkások továbbtanulásuk közvetlen ösztönzőiként a munkatársaikat jelölték meg.

Ez a kép persze Vas megyei viszonylatban sem ilyen egyértelmű. A már említett — szoimjbathelyi üzemiekben végzett — felmérés tapasztalatai szerint például a termielőkolleiktíváfc tudatossági szintje még elég alacsony, ennek következtében az egyénekre gyakorolt pozitív hatása sem kielégítő, így a továbbtanulást sem sarfcamti kellőfcéppein. A 427 megkérdezett közül arra a kérdésire, hogy „Ki ösztönözte önt a tanulásra?” 114 a személyzetist, 72 a közvetlen felettest, 71 a szakszervezetei, s csak 49 jelölte meg a termelőikolléktíva tagjait. Ez arra enged következtetni, hogy a műveltségnek, különösen az általános műveltségnek az üzemi kollektíváméban még nincs kellő presztízse,

De helyénvaló-e itt a puszta sajnálkozás, vagy a. „bűnösök” keresése? Tudomásul kell vennünk, hogy olyan „szellemi szükségszerűségről” van itt szó, amely a ,társadalmunk jelenlegi állapotából, s a születőben lévő új munkásosztály átmeneti jellegű tudatából fakad. Mi sem könnyebb, minit keresni a fehér foltokat és sajnálkozni, de a mi feladatunk nem ez, hanem sokkal inkább az, hogy idejében feltárjuk a munkások művelődésének reális, konkrét lehetőséin