Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 6. szám - SZOMSZÉDOLÁS - Kuntár Lajos: Négy nap Muraszombaton

magyart, de megtudakolja, hogy miért és honnan jöttem, mert azt ő is látja, hogy nem azért, amiért az olaszok. Kísérőm hasonlítását a Diana halijában értem meg. Kora délelőtt van, a szobákat még nem takarították ki, így várakoznom kell a férfiakból és nőkből, az idősekből és gyerekekből álló 15—20 fős csoporthoz hasonlóan. Valameny- nyien olaszok. Legtöbbjük csizmában, vadász öltözékben. Szeretem a dallamosan pergő olasz beszédet, szívesen elhallgatnám a vidám vadászokat, de néhány perc múlva hozzám intézett magyar szó vegyül az olaszba, s minő véletlen, pon­tosan így hangzik: — Olasz Lajos vagyok, szeretettel köszöntünk nálunk! A Területi és Tanulmányi Könyvtár igazgatójának megjelenése, a portással váltott néhány mondat elég ahhoz, hogy megkapjam szobámat, lerakhassam poggyászomat s kezdetét vehesse tanulmányutam hivatalos része. * Muraszombatnak a második világháború végén nem volt négyezer 'lakója, s ma tízezernél többen lakják Murska Sobotát. Ütioélom az iskolai könyvtárügy meg­ismerése, a közvetlen kapcsolat megteremtése, de a művelődés minden vonat­kozása érdekel. Vendéglátóim, a fogadó Ludvik Olas és Nikica Brumen mun­katársa, aztán Joze Ternár és Joze Hradil, a helyi könyvkiadó szerkesztői, a felkeresett iskolák nevelői, a megismert képzőművészek és mindenki, akivel csak találkozom a négy nap alatt, fáradhatatlanul, a szülőföld szeretetét sugá­rozva ismertetik, mutatják a kis város szellemi és anyagi kultúrája magas szín­vonalának tényeit, bizonyságait. S e tényeket magam is tapasztalom. Elsőnek az iskolákban. * MurSka Sobotán 4 közép-, 3 általános és 2 szakmunkásképző iskola van. A középfokú intézmények tanulóinak majdnem a fele a környező falvakból jár be, s nagy részük magyar anyanyelvű. A Jus Krammer nevét viselő gimnázium négyemeletes épületét még a há­ború előtt emelték. 27 nevelője és 483 tanulója van. (A szentgotthárdi gimná­ziummal tartanak fenn kapcsolatot.) A 35 négyzetméter alapterületű könyvtá­rát a legfelső emeletre tették. A falmenti és lugasos polcain közel tízezer könyv és 40 féle folyóirat áll az olvasni és kutatni vágyók rendelkezésére. Cajnko Goj- mir francia és szlávista szakos tanár teljes függetlenítésben látja el a könyvtá­rosi teendőit. A nyitvatartásra feltett kérdésemre meglepő a válasza: — Mindennap reggel fél 7-től délután fél 3-ig, és hétfőn este 6 és 7 kö­zött is nyitva van a könyvtár. A bejárók és váltott műszak miatt. Kérdésözönömet és a könyvtáros válaszait Pozsgai Olga harmadikos tanuló tolmácsolja. Értelmesen, mindkét nyelv teljes birtoklásával. Önkéntelenül is megkérdezem, mit tervez érettségi utánra. — Könyvtáros leszek! — föléli. A Budapesti Eötvös Loránd Tudományegye­temre szeretnék bekerülni. Jugoszláviában nincs egyetemi szintű könyvtá­ros képzés, én pedig tanár-könyvtáros akarok lenni. A Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközépiskola az önigazgatásra neve­lést azzal is segíti, hogy az intézeten belül működtetett bankot és árudát a ta­nulók vezetik. A könyvtár is a gyerekekre van bízva. Rudi Rumbach harmadi­kos magabiztosan mozog a 2880 kötetes ifjúsági könyvtárban. Tavaly még „vice könyvtáros” volt (az első könyvtáros már a Tanulmányi Könyvtár munkatársa), 573

Next

/
Thumbnails
Contents