Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 6. szám - ZENE - Körmendi István: Három város kórustalálkozója
KÖRMENDI ISTVÁN Három város kórustalálkozója A kát szomszéd megye, Győr és Vas nagyvárosainak kórusai találkoztak Szombathelyen szeptember 28 és 29-én. Győr, Sopron és Szombathely kulturális kapcsolatainak mélyebbé, szorosabbá tételét, ennek szükségességét felismerte Kodály Zditán is. E gondolatainak hangot is ad egy kis írásában, amely 1929-ben keletkezett. Ebből idézünk: ,,Gloucester kisváros angol-országban. Ötvenezer lakos, alig nagyobb Sopronnál, kisebb Pozsonynál. Mégis jóformán minden angol zenész megfordult már ott. Mert a városnak két szomszédja összetéve zenei és anyagi erejét, évente egy hétig tartó zenei ünnepét tarnt. Ezek a zenei ünnepek azonban országos jelentőségűek: a londoni nagy lapok tudósítói mind ott vannak, esténként telefonon diktálják haza cikkeiket. A műsor: egyrészt régi mesterek, nagyobb részt azonban élő szerzők, kiket személyükben is meghívnak. Így kerültem Glouces- teifbe én is. Sopronig eljutni iliyen úton sem volt imódom idáig. Nem szemrehányásként mondom, a gloucesteri ünnepeket 1715 óta tartják rendszeresen. Mi akkor és azóta sok egyébbel voltunk elfoglalva. De miért ne lelhetne valamikor Sopronból egy magyar Gloucester? Az alapköve megvolna hozzá: százéves zeneegyesülete. Társnak meg ott van mellette Győr, Szombathely. A magyar zenének hatalmas erőssége lehetne ez a háromszög, ott a nyugati határszélen.”* Valóban, „ott a nyugati határszélen” ezek a városok kultúrájukban, történelmükben nagyon sok közös vonást őriznek. Közvetlen szomszédságuk Ausztriával, sőt a területükön éiő nemzetiségek hatása is hasonlóan jelentkezik. A területi közelség is hatékonyabban tudja életre segíteni a közös vállalkozásokat. Városaink zene-életének kialakulása erőteljes fejlődést mutat a századforduló körül, sőt az azt megelőző évtizedék is hoztak kiemelkedő eseményeket a viszonylag szűklkörű műlbarát-társaságok szervezésében 'és a már működő zeneegyletek közreműködésével. Nagyhírű hazai és külföldi művészek is adtak hangversenyeket. (Egy, a XIX. századi magyarországi élőadóművészet történetét tárgyaló tanulmány keretében érdekes lenne e névsor, ezen a helyen hadd tekintsünk el ettől.) Ennék a zenei korszaknak az egyik fő jdilemzője azonban az izoláltság, a saját város falai közé húzódás. Másik pedig a tömegbázis hiánya. Az utóbb eltelt negyedszázad a Kodály-i program sok pontját megvalósította. Azóta megteremtődtek azok a feltételek, amelyek az általa is sürgetett *Kodály: Sopron (1929). Visszatekintés. Zeneműkiadó Bp. 1964. 36 1. 555 zene
