Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 6. szám - ZENE - Körmendi István: Három város kórustalálkozója

összefogást lehetővé tették. A három város együttműködése nemcsak zenei téren, de a képzőművészet és az irodalom terén is évről évre gazdagodó eredményeket teremt. Kórusok csere-látogatása, a szomszéd megyék művészeti életét reprezentáló kiállítások eddig is történtek már. Ezt a gazdag sort folytatta most Savaria ’74 keretében megrendezett Három Város Kórustalálkozója is. Két nap, két hangverseny keretében léptek fel az énekkarok. Az éLső nap, szeptember 28-án este a Tanárképző Főiskola nagytermében, a második nap, 20-én pedig a Művelődési és Sportházban énekeltek. E második hangverseny kapcsán, amelyen nemcsak a vendég-kórusokat, hanem a vendéglátó együtteseket is hallhattuk, hadd térjünk ki a műsorra és előadóikra.

A Győri Magyar Vagon- és Gépgyár Kórusa lépett elsőként dobogóra. Már szép sikerekkel büszkélkedhetnek. Nemcsak itthon, de számos külföldi országban tapsoltak énekük hallatán. Szívesen emlékeznek egy angol kisvárosra, Llangollenre, ahol 1960-ban az ismert nemzetközi kórusversenyen kitűnő képességű neves együttesek mezőnyében két aranyérmet is nyertek. Ez természetesen csak egy kiragadott esemény, részletes felsorolásra nincs mód, hisz 1898 óta — ez megalakulásuk éve — máig nagyon gyakran szerepelnek. Művészi színvonalukat az országos minősítés „Fesztivál Kórus” címe is jelzi. Ez alkalommal Lully, Haydn és a mai magyar szerzők közül Mihály András egy művét adták elő Varga Emília karnagy vezényletével, Hoffmann Tamás zongorakíséretével.

A program sorrendje szerint szombathelyi énekkarok következtek ezután. Közülük elsőként a Madrigál Kórus énekelt. Ök városunk egyik legismertebb, igen sokféle szerepkörben sikeres együttese. Elnevezésük csak részben illik rájuk, hiszen a reneszánsz kor alkotásai mellett oratóriumok és misék, valamint korunk hazai és külföldi szerzőinek műveit is repertoárjukon tartják, amelyet igen következetes, céltudatos munkával, állandóan gazdagítanak. Erről kaptunk képet ezúttal is, hisz a reneszánsz darabok mellett talán legszebben sikerült produkciójuk Kodály: Esti dal c. műve volt. Intim, szép hangzás és tiszta internálás szerzett a közönségnek művészi élményt. Gyakran utaznak külföldre is, és természetesen itthon is sűrűn szerepelnek. A Pécsi Kamarakórus Fesztiválon „Amnykoszorú Diplomával” minősítést nyertek. Karnagy: Németh István.

Jelentős hagyományokkal és múlttal rendelkezik az Erkel kórus, melynek utóbbi időszakát komoly fejlődés jellemzi. Ez az együttes a Szombathelyi Járműjavító Haladás énekkarával együtt állandó közreműködője az Iseumban nyaranként előadott Mozart: A varázsfuvola c. operájának. Megalakulásának 15 éves évfordulóját ez év decemberében ünnepli. Az elmúlt nyár végén Bulgáriában járt az együttes, ahol több fellépés alkalmából is találkozhatott az ottani közönséggel. Ennek emlékét idézte a mostani műsorban előadott Had- zsijev: Verd csak dobos c. népdalfeldolgozása. Ezen kívül Kodály, Bárdos és Karai műveket is énekeltek. Az énekkar — amely a hangverseny-kórus kategória „Arany” fokozatú minősítését kapta — ezúttal (Horváth Rezső karnagy távolléte miatt) Für Éva vezetésével lépett fel.

Egy régebben közkedvelt összetételű, ám ma már sajnos egyre ritkábban hallható együttestípust köszönthettünk a MÁV Járműjavító Haladás Férfikara személyében. Hadd tegyük hozzá mindjárt, főleg utóbbi néhány szereplésük tükrében jelentős fejlődés mérhető le előadásukon. Ennek összetevői: szép hangszín, hajlékonyabb, puhább hangzás, világosabban követhető szólamok, s megfelelő műsorválasztás. Ilyen tulajdonságok nélküli a zenetörténet egyébként gazdag férfikari irodalma valóban nem közelíthető meg. Vavrinecz magyar

556