Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 6. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Farkas Imre: Néhány kalász
„Azt hallottam el akarsz menni, szelbb szeretőt, jdbb szeretőt akarsz ikeresni. Pedig én Itégediet nagyon szeretlek, gyere vissza, gyógyítsd meg a fájó szívemet.” — Ezt a dalt Juslth Zsigmond írta volna? — Ő. Költő is volt, meg író is. — És a zenét? — Zenét? — Ki zeinésítette meg? •—- A Tótih Bandi, a muzsikás. Nagyon-nagyon jól (tudott muzsikálni. Egy olyan kis púpos, de magyar ember volt. „Híres vendégem énnekem Aggházy Károly zongoraművész és zeneszerző is... A kopogi csárdában vagyunk, annak asztalát húsz markos legény üli körül, mind énekel, mindet viszi a nóta: „Hej be hangos a kopogi csárda!” Az az egy lámpás, amely lecsügg a mestergerendáról, hátulról világítja meg azt a táncoló embert, ki fenn az asztal tetején teli torokkal, ébredő lélekkel nótára kezd, amely nóta megnyitja a lelkét és megérteti mégis titokszerű benső világát, ezeknek az egyszerű, csak érző embereknek. Eggyé lesz a dal és érzés, mind vele énekel, mindet lelkesíti s eljŐ az a perc, midőn a dal győzött, midőn mind rárohannak, ölelik, csókolják; és a szomorú új nótáért, amelyre tanította őket, nagy szeretetökkél felelnek...” (Justh Zs.) — Gyakran rendeztek ibáiokat, előadásokat? — Leginkább ősszel, ímeg tavasszal, míg nem volt olyan nagy munka. Aztán kúkorioaitöréskor, szüretkor. Volt jó nagy daraib szőllő a kertben, mit mondjak olyan (kisebb-szerű itálbla, talán — nem akarok hazudni — (kitett az erdővel mieg a miajortelappel... Kitett körülbelül olyatn 20 haldiát. Gyümölcsös is volt, almafia, körtefa, olyan 4 hold. Szőlő is volt olyan 4 hold. forma. Az erdő is volt olyan 4 hold forma. Akkor még konyhákért is volt, az is volt olyan pár hold. „Ugyanez a bizalmas jó viszony jellemezte Justh és az ún. „majorosiak” (az uradalmi cselédek és kertészek) és a falusiak kapcsolatát is. Az író mintegy 800 holdas itteni birtokát 5 holdtól 20—25 holdig terjedő parcellákban adta bérbe a falusiaknak, abban az időben eléggé olcsó áron, kisholdanként 250 kg búzáért, vagy 17 forintért egy évre. Ebben a nyári közös legelő díja is benne volt. Justh megértette a paraszti sors nehézségeit, a rossz terw.ést adó évben vagy részben, vagy egészében elengedte az árendálási díjat. Így azután érthető, hogy a bérletek apáról fiúra szálltak a faluban...” (Szabó F.) — Nagyon viisszaemlékszem erre. Mert mondom ón kanász voltam náluk egy esztendeig. Jó helyem volt, nem mondhatok semmit. Az asszony meg nagyon-nia- gyon barátságos volt. Pákozdy Matild, úgy hitták az öregasszonyt. Kaptam tőlük egy furulyát, amiért olvastam laz újságot iaz öregnek. — Adott egyszer két forintot az öregasszony, meg egy üveget, akikor .adott olyan kis gyékényszaítyinot, oszt elmentem Bakiékhoz, ott Gádoros alatt volt ez. Telaönitötte az üveget, ón odaadtam neki a kát forintot, de nem költött neki, hanem visszaadta. Fehér (bor volt. Mikor visszagyüttem, odaadtam az asszonynak ia, két forintot, mondom — nem fogadták ed, úgy adták — mondom —, mert (beteg embernek hozom. Na hát laz asszony aztán megköszönte a fáradságomat. Akkor nem kaptam semmit, de máskor meg kaptam, mert kigyütt a konyhakertibe, oftt legeltettem. Az egyik tehén Pirók, a másik Cifra, a harmadik meg Bárány volt. Kérem szépen, szólt a tehénnek, és lamikor a tehén odagyütt, 532
