Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 5. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Bertalan Lajos: Kicsi sárga villamos

munkásságában a csak formai problémák kutatóját és megoldóját látják és értékelik, színesebbem csatlakozom lazolkhoz, akik a szobrok által megjelenített emlberi közlendőket is ugyanolyan fontotsnák tartják Vilt Tibor munkásságában.

A 7. BALATONI NYÁRI TÁRLATOT

harmadik megtekintésre már elnézőbb szemmel vizsgáltam, talán feladatát és lehetőségeit is józamaíbbul ítéltem meg, mint a megnyitás napján. A korábbi tárlatokat a kritikusok jobbára elmarasztalták, többen azért, mert a kiállítók között nem szerepeltek a legnevesebb magyar képzőművészek, és több volt a közepes, mint a kiemelkedő értékű alkotás. A nagyhírű mesterek az idén sem állították ki Keszthelyen, a meghívottak szigorú miegváitagatása sem sokat lendített a kiállításom. Legszembetűnőbb változást a világos, áttekinthető, a formai és szellemi kapcsolatokat érvényre juttató rendezés — Baranyi Judit munkája — jelentette, laki a rendelkezésére álló anyagból valóságos értékeinél többet sejtető kiállítást hozott létre.

Az anyag nagyobb részét kitevő álabsztrakt festmény és grafika között értékes műveikre is bukkanhatott az lalapos szemlélő. A nívódíjas Kurucz D. István, a Badacsonyt izzó színiekkel megfestő Vén Emil, a Balaton fényeit, csillogását, páráját, opálos derengését avatottan megidéző Áron Nagy Lajos, a falusi világot szűkszavúságában is érzékletesen ábrázoló Giczy János, a szép kalligráfiákkal szereplő Komiiss Dezső, és az idei Egry József-díjiat elnyert Ircsik József festményeire gondolok.

A gtriafikáfc sorából a nívódíjas Bognár Zoltán derűt fakasztó kompozíciói (Ealusii szentek I—II—III., és Szólások I—II—III.) mellett Bálványos Huba, Dohnál Tibor és Zala Tibor munkáit láttam gondolatokban gazdag, és a mesterséget illétően megoldott műveknek.

BÁLVÁNYOS HUBA: GROTESZK VARIÁCIÓK

450