Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 5. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Bertalan Lajos: Kicsi sárga villamos

— Mi lesz az emberekkel, Koroknai elvtárs?

Hosszú hallgatás. A Szombathelyi Villamosvasút állományi létszáma az utóbbi években 36—38 körül mozgott, ebből 24 fő utazó személyzet: 12 kocsivezető, 12 kalauz, a kocsiszínben (remiz) öt szakmunkás dolgozott, két ellenőr és hét fő az irodán (vezetés, adminisztráció).

A legrégibb dolgozók közül Horváth Sándorné kalauznőt, aki az utóbbi időkben már kocsit vezetett, negyedszázados jubileuma után korkedvezménnyel nyugdíjba küldték. Kálmán Ferencné kalauznő ugyancsak a negyedszázados munkaviszony küszöbén állt — a Vas megyei Nyomdavállalatnál kapott munkát: csomagoló. Nem éppen húszévesen tanul új szakmát, s nem éppen 2400— 2500 forintot keres, mint a villamoson. A kalauzok általában 2000—2200, a kocsivezetők 2500—2600 körüli fizetést vettek fel havonként. Az egyik fiatal kocsivezető a postára került, egy másiknak van gépkocsivezető jogosítványa, őt átveszi a Gelka gépkocsivezetői munkakörbe. Az irodákat és a javítóműhelyt ugyanis a Gelka örökli a viilamosvasúttól. Mint Koroknai József mondja, az irodai személyzetet is.

— Hallom, foglalkozik a vállalat történetével.

— Igen, részben meg is írtam. Rengeteg anyagot dolgoztam fel, különösen sokat a régi újságok cikkei alapján. De most a Forradalmi Múzeumban van a kézirat, egyébként szívesen idéznék belőle részleteket. Ha óhajtja, esetleg elkérjük. ..

Koroknai József főmérnök, a vállalat műszaki vezetője 1956 óta dolgozik a villamosvasútnál, két év múlva töltené be a második évtizedet. Megszerette ezt a kis közösséget, megosztotta gondjaikat, örömeiket, s most, hogy véglegesen búcsút vesz a viilamosvasúttól, érthető, hogy minden mondatából lemondó beletörődés árad.

— Még egy kérdést a hulladékról: mi történt a felső huzalokkal?

— Átadtuk a MÉH-nek, lehetett vagy tíz mázsa. Hozzá kell tennem: a felső vezeték eléggé kopott állapotban volt már, így csupán a hulladék értéke maradt a kapuzárásra. A sínek pedig? Gyors fejszámolás kellene: egy folyóméter súlya 59,7 kg, a pálya hossza 3330 méter, s két sínhossz fut végig, plusz a kitérők. .. nagyjából 380 tonna súlyú sínvas anyagról van szó...

Vizi László nyugdíjas 1966-ban búcsúzott a vállalattól 44 évi szolgálat után. Volt pályafenntartási munkás a huszas években, pályaőr, közös ügyes (akire többféle munkakörben helyettesítést bíznak), kalauz, kocsi vezető, ellenőr; társadalmi tisztségei közül említésre méltó: 1945-től szakszervezeti elnök, 1946- tól párttitkár. Háromszor kapta meg a vállalat kiváló dolgozója címet, elnyerte a Munka Érdemrend arany fokozatát.

I — Mi volt a legizgalmasabb a 44 év alatt? A 45-ös és az 56-os újrakezdés. Amikor 45 után összefogtunk bombatölcsért temetni, huzalokat szerezni (egyik pályamunkás megsúgta, hogy Bogáton egy pajtában a németek otthagytak jó sok bronzvezetéket, kerítettünk egy traktort, kimentünk érte), síneket fektetni, kocsikat javítani. Az első időkben persze ingyen dolgoztunk, üres volt a cég kasszája, pénzt kellett keresnünk. Kerestünk is az infláció idején annyit, hogy nem győztük teletömni a tarisznyánkat papírpénzzel. Krumplit, babot kértünk, végül mégis talpraálltunk. Az ÉDÁSZ-tól 1950-ben váltunk le. 1952-ben ki446