Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 5. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Pósfai H. János: "Rezervátumok"
tek fel, s igen jelentős állami támogatással megkezdődött a meliorációs, víz- rendezési program a termőtalaj megjavítására. 1971. december 31-ig több mint 21 millió forintot költöttek meliorációra! A kedvezőtlen adottságok miatt 1970- ben 10 százalékos költségtérítéses állami támogatásban részesült a tsz a közös és a háztáji gazdaságokból származó értékesítés után. A gazdálkodásban elért eredmények, az állami támogatással megszilárdult alapok lehetővé tették, hogy 1971. január elsejével egyesüljenek a magyarszombatfai szakszövetkezettel. A közös gazdaság határa ezzel négyezer hektárra növekedett, s működési területe hat községre terjed ki. Magyarszombatfáról 163-an léptek be, ezzel a tagok száma 529-re emelkedett. A nyugdíjasok és járadékosok száma meghaladja a kétszázat. A belépés után harmincnyolcán kaptak járadékot, ezen kívül a tsz 14 idős embernek juttatott a járadékkal azonos összegű segélyt. A létszám növekedésével a tagok kor és nem szerinti összetétele alapvetően nem változott. Az átlagéletkor 56 év. A tsz-tagok megbecsülésére jellemző: a bajánsenyei körzetben az öregségi járadékot havi 100 forinttal kiegészítették. A családi pótlékot gyermekenként 25 forinttal növelték, a központi majorban szociális létesítményeket építettek, s általában sokat javultak a munkafeltételek, munkakörülmények. A termelő- szövetkezet vonzóvá vált, tagjai elégedettek, nem vágynak el, sőt a fiatalság érdeklődése is megnőtt. Pápán, Vépen, s különböző helyeken szakmát tanulnak, a tsz szerződést köt velük, s az iskola elvégzése után ők ülnek majd a nagyteljesítményű gépekre, s veszik át az idősebbek kezéből az állatok gondozását. A termelőszövetkezet a szakember-ellátás javításához havi 12 ezer forintot kap az államtól. Az egyesülés után — a költségtérítéses állami támogatás mértékére vonatkozóan — új besorolást kapott. Ennek alapján az állattenyésztésből származó értékesítés után húsz, a növénytermesztésből származó értékesítés után pedig tizenöt százalékos támogatás illeti meg. Az 1974. évi állami támogatás összege meghaladta a két és fél millió forintot. Erőgépekkel, munkagépekkel egészül ki a géppark, a műtrágya-felhasználás megháromszorozódott. A szarvasmarha-tenyésztés mellett a húscsibe iparszerű előállítását is megkezdték, s áruértékesítésük évről évre emelkedik. A mezőgazdasági termelésen kívül építőipari tevékenységgel is foglalkoznak, a fűrészüzemben és a téglagyárban mintegy százhúszan dolgoznak. A negyedik ötéves terv időszakára készített középtávú fejlesztési programjuk közel 60 millió forint értékű beruházást írt elő. Ebben a 28 milliós melioráció mellett 360 férőhelyes tehenészeti telep (közel 20 millió forint!) és szemes- termény-szárító létesítése szerepelt. A létesítményekhez a tsz faanyagot, téglát, kavicsot, homokot maga állított elő, a kivitelezést 40 fős saját építőbrigádja is segítette. A termelőszövetkezetben az egyesülés következtében a tagok jövedelme nem csökkent, a közös gazdaság tovább fejlődött, politikailag, gazdaságilag egyaránt szilárd bázisa lett a környéknek, a hozzá tartozó falvak lakóinak biztonságos megélhetést nyújt. Az őriszentpéteri „Egyesült Őrség” a kondorfái tsz-szel egyesült, majd az ispánki, nagyrákosi, szattai szakszövetkezeti községek csatlakozásával alakította ki mostani, véglegesnek mondható formáját. Nemcsak az Őrségnek, a körmendi járásnak is ez a legnagyobb közös gazdasága: területe 9000 hektár. A földek minősége nagyon eltérő, költségtérítés címén jelentős állami támogatást élvez, fejlesztése nem képzelhető el állami segítség nélkül. — A „belépő” falvak nagy terhet jelentenek — állapította meg Horváth 439
