Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 5. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Pozsgai Zoltán: Őrségben az Őrségét

Az emberek többnyire új vagy felújított, átépített házakban lakinak. Kemencéket már nem építettek: la „boltos-klaritárs”-tóÍ veszik a kenyeret. Az új, sátortetős hazák már nem kerített házak. És nem fából, hanem betonból és téglából épülnek. A lányok többnyire miniszoknyában, a fiúk közül sokan farmer- nadrágban járnak.

Azt mondta Amway Istvánná, iá megyei idegenforgalmi hivatal helyettes- vezetője :

— Nagyon örülök, hogy az Őrség természetvédelmi terület, lazaz nemzeti park lesz. Hogy végre megmenthetjük ennék ta tájnak ia természeti szüzességét, történelmi hagyatékait, etnikai sajátosságait, szép, tiszta levegőjét. Hogyha nem őrizzük meg szigorúan és kellőiképpen, akkor elpusztulhat itt a még megtalálható értékek nagy része is. Nem szabad tovább engednünk, hogy nemzeti értékeink pazarlódjanak!

Aztán bizonyos vádaskodás is elkezdődött a konferencián. Néhányan bírálták, sőt elég kíméletlenül szidták azokat, ákik beengedték .az ipart az Őrségbe,, a nagy, új gépsorokat ia mezőgazdaságba, akik nem gátolták meg a magyar falvakban leginkább elterjedt, úgynevezett sátortetős építkezési módöt. Akik megengedik, hogy gópfűrészek vágják a fákat bizonyos területeken a megye erdőgazdaságának. Akik új erdei és más utakat építették, s eredeti patakmedreket változtattak meg. Akik a mezőkön nagy szarvasmarha-telepeket építettek. Akik alácsöveztették sóik helyen a vizes talajokat, hogy ‘elvezetve a vizet róluk, a gépekkel rájuk mehessenek. Akik utánozták az Őrség napját. (Hidraglóbuszok fényiének itt ‘is, ott is iaz Őrségben, visszavifllogrwa a napnak.)

4.

Aztán a konferencián egy eredeti őrségi ‘ember kórt és kapott szót: Koltai Vilmos, ia bajánsenyei termelőszövetkezet elnöke.

— Kérem, én elismerem, hogy szövetkezeti, nagyüzemi gazdálkodásunkkal sokat változtattunk a táj képén, iaz emiberék életén, mindennemű szokásain. Ha úgy tetszik, az önök szóhasználatával elve, romboltuk a táj szüzességét, eredetiségét, ‘az Őrség sajátos, zárt etnikum-jellegét. De nem azért, ment bennünk él a rombolás ördöge. Mindazok, fakik ébban a rombolásban részt vettünk és még ma is részt veszünk, amennyire muszáj, iaz emberek jobb sorsáért tettük és .tesszük, ezt elMheitik.

—- Ügy van -— szólt közbe dr. Bélák Sándor, iá Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektora, iaki munkatársaival 'együtt kidolgozta iaz Őrség modem mezőgazdálkodásának irányait, módozátait.

— Változtaitnunk kellett — mondta Koltai Vilmos, — mart amíg nem változtattunk sok mindenen, addig iaz Őrség tenmészeti szépségekben, egyediségekben, népszokásokban és hasonlókban nagyon gazdag volt. De emellett iaz emberek, az Őrség lakói többnyire úgy éltek, mint a templom egerei. így nem élhettek tovább! Ha azt mondják, hogy szocializmust akarunk, szocializmust építünk, iákkor legelőször lis a sorsikórdésaket kall szemünk előtt tartanunk.

Valóban nagyon szegény volt (korábban az őrség népe.

Kevés itt a szántóföld, a terület 45 százaléka erdő; többnyire állami tulajdon egy idő óta. A lélelkszáimhoz viszonyítva az egész terület — az erdőket is beleszámítva — sem volt nagyobb, mint számos helyen, ahol nem voltak erdők. És a csekély szántók is az ország iegtsiilányaibb talajai közé tartoztak.

431