Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)
1974 / 5. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Pozsgai Zoltán: Őrségben az Őrségét
szülőföldünk ————i POZSGAI ZOLTÁN l. Felsőmiaráora hívtak bennünket Életünk-estee. Szívesen mentünk. Pósfiai H. János a „Gondola a falu fietatt” című, nemrég megjelent szép- pnózai kötetéről, a vasi közönség és az íróik kapcsolatéiról beszélt; Cs. Nagy István verseket olvasott fel köteteiből; én elmondtam, miiért adtam nemrég megjelent kötetemnek azt a diniét, hogy „Add ide, bátyám a hátadat!’’ Aztán sok mindent kérdeztek tőlünk az irodalomról. Egyszer csak az Őrségre terelődött a figyelem, iá beszélgetés. Vess József tsz-elniöik, mag egy nála jóval idősebb ember terelte rá. — A második világháború után a Polgári Demokrata Párt községi vezetője voltaim — mondta az idős, hetven év körüli ember. — Az időiben sokát tettem a közért, és most is mozdítok érte, amit csák tudok. Most megkérdezem önöktől: írni lesz iaz Őrség sorsa? A tsz-telniölk érzékelhető megbecsüléssel megköszönte saeraplésieinfcet, aztán ő is lazt kérdezte: —• M'i lesz laz Őrség somsa? Mi őrségi emberek vagyunk, nekünk a jövőnket tudnunk kell! Rosszra éppenséggel nem gondolunk, de abban sem vagyunk biztosak, hagy akik mostanában az Őrséggel fogialkozniák, valamennyien tudják, mi szolgál a imi előnyüinlkre, és imá a hátrányunkra. Elháríthattuk volna a kérdéLseifcat. Egyrészt azzal, hogy Felsőmanác neim tartozik a szoros érteleimben vett, történelmi Őrséghez, csak szomszédja aninák. A történelmi Őrség, amellyel mostanában ismét oly sokan foglalkoznak, a Ziala és iá Karika patak 18 települése: Szalafő, Őriszantpéter, Ispánk, Külső- és BeOsőrábos, Száknyér, Panfcasz, Szatta, Kerikáislkápolna, Bajánháza, Senyeháza, Dávidháza, Koitormány, Hodos, Karca, Kapornak, Szomoroc, Büikklalja. (Közülük néhány községet most már összevontak, néhány pedig Jugoszláviához tartozik.) Csakhált 1974. május 13-án Őriszantpáteran, a történelmi Őrség központjában eléggé megkeverték az Őrség fogalmáit. „Őrségi map” keretében természetvédelmi, idegenforgalmi, botanikai, növénybiológiái, mezőigazdasági, erdészeti, néprajzi és más szakember dk tanácsfcozták a hajdani őrvidék sorsáról. Arról, hogy ia lehető legsürgősebben és legmagasabb fokon rezerválni kall az őrséget. Azaz nemzeti parkká kell fejleszteni, álákítani, nyilvánítani! És ezen 425 rr rr Őrségben az Őrségért
