Életünk, 1974 (12. évfolyam, 1-6. szám)

1974 / 1. szám - SZÜLŐFÖLDÜNK - Pósfai H. János: Egyszer mindnyájan megöregszünk. Szociálpolitikánk színe és visszája

Hat szociális otthon működik a megyében, az igényeket sajnos nem tudják kielégíteni. A régi kastélyokban kialakított intézmények többsége felújításra szorul. A volt kastélyok szobái nagyok, így arra lehetőség nincs, hogy például házaspárokat egy szobában helyezzenek el. A 10 ezer hatvan éven felüli lakosra jutó férőhely száma 153 az országos 140-nel szemben.

Az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem a szociális gondozásnak ugyancsak egyik legfőbb területe. Az 1972-^es évben 3651 csecsemő született a megyében, s az anyasági segély mellett nagy jelentőségű a szülési szabadság, mely időszakra az anya az előző három hónap bérének átlagát kapja. Az anyát a terhesség negyedik hónapjától veszik átlagkeresetbe ■— saját kérésére. A tapasztalatok szerint helyesebb lenne a terhesség előtti azonos időszakot figyelembe venni. így elejét vehetnék annak, hogy a terhes nők az első négy hónapban — a magasabb átlag- kereset reményében —■ ráhajtsanak.

A gyermeknevelést segíti, könnyíti a gyermekgondozási segély, a családi pótlék. A lakások odaítélésénél, a lakásépítésnél vagy vásárlásnál figyelembe veszik a gyermekek számát, ehhez mérten kedvezményt nyújtanak a családoknak. A különböző gyermekintézmények — bölcsődék, óvodák, iskolai napközik, bár számuk kevés, ezért nagyon zsúfoltak — szintén jelentős hozzájárulást jelentenek. Az iskolai munkát, a tanulást könnyítik meg a tanulók segélyezésével, az egyre gyakoribb ösztöndíjjal, a bejárási, a kollégiumi költségek pótlásával.

Igen fontos, s talán nem egészen kellően felkarolt területe a szociális gondoskodásnak : a rehabilitáció. A vele született fogyatékosság, baleset, vagy betegség folytán csökkent, illetve megváltozott munkaképességű személyek testi, lelki, foglalkozásbeli sérüléseit hivatott „gyógyítani”, megszüntetni. Számukat csak hozzávetőlegesen lehet megállapítani: a lakosságnak mintegy 8—10 százalékát teszik ki. Vas megyében 23—28 ezerre tehető azok száma, akiket ilyen értelemben nyilvántartanak, illetve ennyivel számolnak az illetékes szervek. Ez egyben azt is jelenti, hogy óriási munkaerőtartalékkal rendelkezünk, ha megfelelő munkára megfelelő embert állítunk. A tavalyi évben (1972-ben) 201 munkahelyi jegyzéken 2498 csökkent munkaképességű részére alkalmas munkahelyet jelöltek ki, de ezeken csak 1607 személyt foglalkoztattak. Tehát 981 munkahely áll rendelkezésre. E szám jelzi, hogy a rehabilitációs tevékenység még ilyen értelemben is kívánni valót hagy maga után.

Némely vállalatnál a kormányhatározatnak, s az azt módosító szabályoknak megfelelően jól végzik ezt a munkát. A csökkent munkaképességűeket az eredeti, vagy az ezzel egyenértékű munkakörben foglalkoztatják. Az esetek többségében a rehabilitáltak alacsonyabb munkakörben dolgoznak — fizetésük meghagyásával, míg eljutnak a teljes regenerálódáshoz.

alibi-papírok orvosi vényen

A Vas megyei tanács fő napirendként tárgyalta a szociális ellátottság helyzetét. A társadalombiztosítást, az öregek gondozását, az anya-, csecsemő- és gyermek- védelmet, valamint a rehabilitációs helyzetet tárgyalta behatóan. Ugyanakkor nem érintett olyan fontos kérdéseket, mint például a dotáció, melyet az állam szociálpolitikai meggondolásból nyújt főleg gyermekholmikra, egyes élelmiszerekre, lakbérre, közlekedésre. Nem foglalkoztak részletesen az üzemi munkavédelemmel sem, bár a szociális gondoskodásnak fontos területe ez is. Az a megfontolás vezérelte a megyei tanács vezetőit, hogy elsősorban a tanácsokra tartozó feladatok kerüljenek a középpontba. Ám ugyanakkor nem zárta ki azokat a kér36